Századok – 1967
Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155
VITA Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete 1966. március 4-én vitát rendezett a feudáliskori magyar történet periodizációjáról. Molnár Erik, az Intézet igazgatója mondott vitabevezetőt. Megvilágította a vitaülés célját és feladatát: „A Történettudományi Intézet I. magyar osztálya és a Magyarország története címmel tervezett tízkötetes összefoglaló munka szerkesztőbizottsága azért hívta ezt a megbeszélést össze, hogy feudalizmuskori történetünk legjobb kutatói fejtsék ki véleményüket az 1848-ig i — vagy 1849-ig — terjedő magyar történet periodizációjáról. Nyilvánvaló, hogy erre, a jelzett korszak mai tudásunk szerinti legpontosabb periodizációjára, egy ilyen nagy^ méretű munka megtervezésénél és szervezésénél múlhatatlanul szükség van, még abban az esetben is, ha az egyes kötetek időhatárai nem fognak feltétlenül egybeesni a periódushatárokkal." A periodizáció problémáinak újbóli megbeszélését elsősorban az tette szükségessé, hogy az elmúlt évtized kutatásai során új eredmények születtek, részletesebben megismertünk olyan döntő jelentőségű társadalmi-gazdasági folyamatokat, amelyek e csaknem ezer esztendőt átfogó periódus belső határvonalait módosíthatják. Б tapasztalatokat feljegyzésben foglaltuk össze. A feljegyzéssel célunk az, hogy megismerjük a vita-ülés résztvevőinek felfogását ezekről a javaslatokról. A Magyarország 1 története szerkesztőbizottsága éppen e vita tapasztalatai alapján alakítja majd ki a maga álláspontját. — „Szükségessé tette a megbeszélést még az a körülmény is, hogy egyes rokontudományok — így a művészettörténet, az irodalomtörténet — sokat foglalkoztak az elmúlt évben a magyarországi művészet, a magyar irodalom fejlődésének periodizálásával. Felfogásuk e kérdésről összefoglaló munkákban is kifejezésre jutott, amelyről tájékoztatást adtunk a megküldött anyagban. A művészettörténeti, irodalomtörténeti periodizációkban nagy eltérések mutatkoznak a történeti periodizációtól. . . Nyitott probléma, hogy feltétlenül teljesen egybe kell-e esni egy, a gazdasági-társadalmi folyamatok lényegét, az osztályharc fejlődésének fővonalát, a politika legfontosabb fordulópontjait tükröző marxista periodizációnak egy másik periodizációval, amely a felépítmény körébe — a gazdaságtól meglehetősen távol — eső jelenségek fejlődését kísérli meg periodizálni. . ." Talán megkönnyítik a vitát azok „az egyéb tájékoztató feljegyzések is, amelyeket megküldöttünk a szovjetunióbeli periodizációs vitáról és az Annales-kör periodizációs kísérleteiről. Bizonyára ezek is nyújtanak szempontokát, nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a periodizáció kialakításánál a magyar történetet az egyetemes történettel szoros öszszefüggésben tekintsük. Sajnos nem készült összeállítás a szomszéd népek történetének periodizációjáról. Remélem azonban, hogy a szomszédnépek történetének jelenlevő magyar kutatói pótolni fogják ezt a hiányt, ezzel is elősegítik előbb említett célkitűzésünk, az egyetemes történeti szemlélet alkalmazását" — fejezte be megnyitó szavait Molnár Erik. * A vita alapja Heckenast Gusztáv kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa „A 10 kötetes Magyarország története periodizációjáról" címmel készített referátuma volt. A ma általában használatos magyar történeti periodizáció — állapítja meg a referátum — 1951—52-ben, az egyetemi tankönyvek előmunkálatainak kezdetén készült. „A 10 kötetes Magyarország története befejezésekor így negyedszázadnál is régibb lenne,
