Századok – 1967

Közlemények - Káldy-Nagy Gyula: Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez 138

A LEVANTEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉHEZ 143 I. Az 1033. év mart 1-től az 1034. év mart l-ig [1624. máro 1, —1626. márc. 1.]. II. Az 1035. év redzseb hava 11-től az 1036. év dzsemáziüláhir hava 19-ig [1626. márc. 3. —1627. márc. 7.]. III. Az 1036. év redzseb hava 8-tól az 1037. év redzseb hava 3-ig [1627. márc. 25. —1628. márc. 9.]. IV. Az 1037. év redzseb hava 5-től az 1038. év redzseb hava 12-ig [1628. márc. 11. —1629. márc. 7.].4 » Az elszámolások szerint 1624-ben 22 hajó, 1626-ban 25 hajó, 1627-ben 20 hajó és 1628-ban 24 hajó érkezett az alexandrettei kikötőbe.6 0 Az itt horgonyzó hajók kikötői illetéke és rakományuk vámilletéke azonban a kalózok támadása miatt nem kerülhetett be mindig hiánytalanul a vámnaplók feljegyzései közé. így történhetett 1624 április közepén is, amikor hat tuniszi kalózhajó megtámadta a kikötőben horgonyzó angol, francia és holland hajókat. A kalózok mintegy 60 000 reál értékű árut raboltak el. Nyolc napig fosztogattak a kikötőben és mindent felégettek, még a vámházat is.5 1 E pusztítás után a kikötő forgalma egy ideig szünetelt, emiatt Rum Mehmed aga Ali pasához, az aleppói defterdárhoz fordult azzal a kéréssel, hogy írásban igazolja azokat a megtörtént eseményeket, amelyek következtében nem tudta beszedni azt az összeget, aminek be­szedésére vállalkozott. Ali pasa Isztanbulba küldött jelentésében az alábbiakat igazolta: Rum Mehmed aga, az alexandrettei kikötő mukátaajának vojvodája az elmúlt évben a kikötő összes jövedelmét beszedve, 40 000 gurus befizetését vállalta magára. A berberiai (magrebi) kalózok azonban megtámadták a kikötőt, elrabolták az európai kereskedők áruit és utána a kikötőben 7 — 8 hónapig egyáltalán nem volt forgalom. Az év végén ugyan jött néhány hajó, de mivel azok a kalózoktól való félelmükben csak nagyon kevés árut és kevés készpénzt hoztak, a behozott áruk vámilletékéből (reszm-i gümrük), a kész­pénz utáni illetékből, a kivitt áruk bélyegilletékéből (reszm-i damga) és a hajók kikötői illetékéből csak 24 082 1/2 gurus folyt be. Minthogy Rum Mehmed agának sok hiánya, illetőleg az általa vállalt összegből sok hátraléka van, összes bevételének részletes defterét az aleppói vámilleték felügyelője a nála levő részletes defterrel összehasonlította és úgy találta, hogy az egyik a másikkal teljesen megegyezik. Amikor pedig az igazság felől a tényeket ismerő pártatlan mohamedán kereskedőktől és az árukat hozó európai keres­kedőktől kérdezősködtünk, akkor azt jelentették, hogy a hiány az említett módon igaz, mert az európai kereskedők azt mondták, hogy „áruink és fizetett illetékeinek valóban nem voltak többek; a mi jegyzékeinkben is csak az említett illetékek átadása szerepel, annál többet nem adtunk át."6 2 1627. június 5-én szintén kalózok támadták meg az alexandrettei kiköt'őt és öt francia bárkát zsákmányuknak nyilvánítottak, de a francia kereskedőknek sikerült megváltani azokat 10 000 reálért.6 3 1628. június 11-én Kenelm Digby öt angol hajóval behatolt az alexandrettei ki­kötőbe és megtámadta az ott horgonyzó négy francia hajót, melyekről matrózai 150 000 reál készpénzt és 12 000 reál értékű árut raboltak el.54 « Az elvámolásra került hajórakományokkal kapcsolatban a vámnaplóba az alábbi adatokat jegyezték fel az egyes tételeknél: az elvámolás napját, a kereskedő nevét, a kereskedő lakhelyét: csak az egészen ritkán érkező nem-európai (bagdadi, buha­rai és dzsulfai) kereskedőknél tüntették fel a kereskedő állampolgárságát: csak az európai (angol, francia, holland és velencei) kereskedőknél jegyezték fel " Ezeket az elszámolásokat az alábbiak során röviden csak, mint az 1824. évi, 1626. évi, 1627. évi és 1628. évi elszámolásokat fogjuk említeni. Az elszámolás során egyébként külön jegyzéket állitottak össze az Alexandrettebe behozott és az onnan kivitt áruk vámilletékéről. " Az elszámolásokkal együtt megőrzött egyéb feljegyzésekből még megállapítható, hogy 1620-ban 19 hajú, 1625-ben 25 hajó és 1629-ben 21 hajó érkezett Alexandrettebe. " Th. Вое: The Negotiations in his Majestys Embassy to the Ottoman Porte, 1621—1628. London. 1740. 243. és 255.1.; Calendar of State Papers Venetian, vol. XVII, 321—322. 11 Ali pasa jelentése és a vámnapló adatai nem fedik egymást. Elsősorban a hajók kikütői Illetékéről készült jegyzék szerint, a kalóztámadás után 22 hajó érkezett az alexandrettei kikötőbe. Másodsorban, az elszámolás szerint, a behozott áruk vámilletékének nagy része, 10.333 gurus szintén a kalóztámadás után folyt be, míg előtte csupán 392 gurus. Teljesen ideillenek Giuseppe Civran aleppói konzul 1625. évi jelentésének a vámszedőkre és a pasára vonat­kozó sorai: a vámszedőktt.l maga a pasa is fél és keresi az alkalmat, hogy magát az ő szolgálatukra készenlevőnek bizonyítsa, különösen olyankor, amikor nem kedvükre való rendelkezések érkeznek ée a görbe utakat keresik (в. Ber­ckel: i. m. 101. 1.). 13 Calendar of State Papers Venetian, vol. XX. 392. 1. " üo. vol. XXI, 141., 163., 244., 343. és 483. 1.; Th. Вое: i. m. 821.1.; J. Bruce: Journal of a Voyage into the Mediterranean by Sir Kenelm Digby, A.D. 1628. London. 1868. 38—46. és 59.1. — Itt meg kell említenünk, hogy az ekkori alexandrettei vámszedő, Hadzsi Behrám aga ezt a kalóztámadást nem használta fel ürügyül arra, hogy keve­sebb vámbevételről számoljon, sőt az előre megállapított összegnél többet, 43.532 gurust fizetett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom