Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424
1438 FOLYÓIRATSZEMLE 1438 is példázza — mint írja — Mód Aladár „sajátos idézési módszeré"-t. — Történelemszemléletünk néhány ideológiai kérdéséről (Zárszó a vitáról). A szerkesztőség — röviden kitérve a folyóirat hasábjain is zajló vita egyes központi kérdéseire — a vitát (természetesen nem „a felmerült történeti kérdések"-et) lezárja. Az optimizmus—pesszimizmus kérdésében lényegében egyetért a Paeh Zsigmond Pál által kifejtettekkel: a marxista történeti optimizmus ós a szigorú objektivitás kapcsolatáról mondottakkal, s azzal is, hogy a forradalmak bukásukban is hozzájárultak a nemzet előrehaladásához. Egyetért Mód Aladárral abban a vonatkozásban, hogy ezek a bukások nem voltak eleve elrendelve. Berend T. Iván jogosan szól az objektív tényezők leszűkítése ellen, cikkében azonban nem értékeli kellően a szubjektív történeti tényezők szerepót. Szükséges a meg nem valósult lehetőségek (különbséget téve természetesen a lehetőségek között) vizsgálata is. Pándi Ilona jogos ellenvetései a történész ós politikus szétválasztásának kérdésében hajlanak egy másik túlzásra is: csaknem teljesen elhalványítja a különbségeket. Marx-idézése kifogásolható: nem veszi figyelembe a Kommün bukásának elkerülhetetlenségéről szóló Marx-sorokat. Az objektív és szubjektív tényezők egymáshoz való viszonyának kérdésében adott legkevesebb újat a vita: az objektív tényezők „szinte egyeduralmát" hangsúlyozó álláspontok „valamilyen történelmi fatalizmus" a szubjektív tényezők túlhangsúlyozóinak véleményei a „történelmi volantarizmus" irányába hatnak. Sürgeti a történészek és filozófusok együttes munkáját. — Q. Helytörténeti és helyismereti folyóiratok FEJÉR MEGYEI SZEMLE II. évf. (1965) 1. sz. — FÜGEDI ERIK: Fehérvár középkori alaprajza. Röviden felvázolja az alaprajzkutatás néhány módszertani kérdését, a módszertan gyakorlati próbájaként Fehérvár 1542-es, rekonstruált alaprajzát veti össze a honfoglalás utáni századokból fentmaradt okleveles és régészeti anyag eredményeivel. Valószínűsíti az útvonalak, középületek elhelyezkedését, s megállapítja: a XIII. század közepére lényegében kialakult az a városkép, mely a török hódoltságig megmaradt. — SZILVÁGYI IRÉN Wesselényi Miklós egy 1837. május 6-án, Fejér megyei barátjához írott levelét közli, melyben Wesselényi kéri barátját: a bebörtönzött Kossuth Lajos rossz körülmények között élő családját segítse néhány száz forinttal. — FARKAS GÁBOR: Adalékok Csákvár történetéhez (1918—19). Fejér megye főispán kormánybiztosának, a megye Intézőbizottságának és a Nemzeti Tanács Fejéimegyei Bizottmányának iratai alapján ad rövid, de igen színes áttekintést a község forradalmak alatti eseményeiről. — LENCSÉS FERENC: A mezőgazdasági munkásság helyzete a Tanácsköztársaság •után (1919—1921) című közleménye megmutatja a mezőgazdasági munkásság egyre kilátástalanabbá váló helyzetét, s a Földművelésügyi Minisztériumba érkező jelentések bő idézésével illusztrálja: az ország egyes vidékein milyen nagy volt a mezőgazdaságban a munkanélküliség, s mennyire keveset próbált tenni a minisztérium a helyzet javításáért. — SZILVÁGYI IRÉN: A Vadásztölténygyár történetéből. A működésót 1921-ben, Budapesten megkezdő Vadásztölténygyárat a győri hadseregfejlesztési program keretében Székesfehérvárra telepítették. A szerző a gyár 1939 — 1944 közötti történetét vázolja röviden, érintve a beruházási összegeket, a munkásság bérviszonyait, a német megszállás után kialakult helyzetet. — HERESZNYEI TIBOR: AZ Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyáregysége. Röviden visszatekint az 1920-as években repülőgépek javítgatásával foglalkozó vállalat történetére, felsorolja: mikor milyen termékeket állítottak elő az üzemben, majd az üzem (1963-tól a budapesti Ikarus-gyár vidéki egysége) jelenlegi helyzetére tesz kitekintést. — MÉSZÁROS JÁNOS: A mezőgazdaság fejlődése városunkban című tanulmánya elsősorban a székesfehérvári termelőszövetkezetek történetére vonatkozóan tartalmaz értékes adatokat: a felszabadulás előtti birtokviszonyok vázolása után kimutatásokkal alátámasztva vizsgálja a termelőszövetkezeti mozgalom átmeneti visszaesésének okait, a munkaerőgazdálkodás, a vetésszerkezet változásait. — A székesfehérvári színészet egyes korszakait kíséri végig CSUKLY ALAJOS: A székesfehérvári színészet történetéből c. írása. Az 1818 —1825 között játszó „Székes-Fejérvári Nemzeti Színjátszó Társaság" történetét adja elsősorban a korabeli színházi almanachok, a hazai magyar- és németnyelvű sajtó, visszaemlékezések alapján. Röviden kitér a helyi színészet későbbi fellendüléseire is, foglalkozik a Vörösmarty színház 1874-ben törtónt létrehívásával. — A Fejér megyei gyűlések jegyzőkönyvei
