Századok – 1967
Történeti irodalom - Burian; P.: Die Nationalitäten in Cisleithanien und das Wahlrecht der Märzrevolution 1848/49 (Ism. Trócsányi Zsolt) 1412
1412 TÖBTÉNETI IRODALOM azonban a forradalom ebben a két országban sem söpörte el az uralkodó osztályt, azok előbb-utóbb észbekaptak, ellenforradalmat csináltak, és szláv szomszédaikhoz hasonlóan „nemzeti politikával" igyekeztek elejét venni egy új társadalmi forradalomnak. * Bízvást reméljük, hogy az elmondottak valamelyest fényt vetnek a kettős monarchia problémáival foglalkozó amerikai (és angol) történészek tevékenységére. Befejezésül most még csak annyit, hogy e történészekkel és írásaikkal kapcsolatban nehéz általánosítani. Az Egyesült Államokban élő történészeket sem közös ideológia, sem közös cél nem köti egymáshoz. Hivatásos szervezeteik meglehetősen lazák, leginkább csak találkozók megrendezésére és egy-egy folyóirat kiadására szolgálnak. A kettős monarchia történészeinek külön szervezete, a Habsburg-Monarchia Bizottság legfőbb tevékenysége egy tájékoztató folyóirat kiadásából áll.2 2 A Monarchia történetével foglalkozó tanárokat és írókat leginkább a személyes barátság fonala fűzi össze. Nem kétséges, hogy szorosabb kapcsolatokra lenne szükség nemcsak egymással, hanem a közép-európai történészekkel is. Ezért volt örvendetes esemény mind a budapesti Habsburg Monarchia kongresszus mind a University of Indiana és a Habsburg Monarchia Bizottság által 1966 tavaszán megrendezett Kettős Monarchia kongresszus. A Bloomignton-i találkozóra eljöttek a népi demokráciák történészeinek küldöttségei is. Rengeteg közös feladat vár megoldásra: könyv- és folyóirat-csere, fordítások, új kiadványok terjesztése és népszerűsítése, közös kutatási program. A Monarchia történetének számtalan kérdése vár megírásra. (így pl. egyetlen magyar történelmi nagyságról sincs használható angol-nyelvű életrajz.) A hiányosságokat az angolszász országok és Közép-Európa fiatal történészeinek kell pótolniuk. DEÁK ISTVÁN Columbia University, New York PETER BURIAN: DIE NATIONALITÄTEN IN CISLEITHANIEN UND DAS WAHLRECHT DER MÄRZREVOLUTION 1848/9 (Graz—Köln, Verlag Hermann Böhlaus Nachf. 1962. 239 1.) A LAJTÁN INNENI NEMZETISÉGEK ÉS AZ 1848/49-ES MÁRCIUSI FORRADALOM VÁLASZTÓJOGA A magyar olvasó fokozott érdeklődéssel veszi kezébe Peter Burian könyvét. Ausztria története még ma is jóval kevésbé ismeretes számunkra a szükségesnél, s a címben jelzett probléma egyébként is különleges érdekű: az ausztriai és a magyar 1848 párhuzama még távolról sem kidolgozott, s a választójog kérdése (magyar vonatkozásban Csizmadia Andor alapos, sokoldalúan elemző könyve a tanúság rá) az új rend problémái közt igen előkelő helyet foglal el, feltárása a forradalom menetéről alkotott ismereteinket teszi plasztikusabbakká. A munka jelenleg Nyugat-Németországban élő szerzője több szláv nyelvet ismer, így a Habsburg-monarchia szláv tartományaira vonatkozó irodalmat is módja volt áttekinteni. A könyv mindenesetre jóval kevesebbet nyújt a jogosan vártnál. Magában témájában is. Miután már eleve kizárja a tárgyalásból a magyar korona országait s a lombárd-velencei királyságot, még az örökös tartományoknál is szűkíti a kört: a nemzetiségileg egységes osztrák tartományokkal (Alsó-, Felső-Ausztria, Salzburg, Vorarlberg) nem (ill. csak az összegezésben, néhány bekezdésben) foglalkozik (azzal az indokolással, hogy ezek nemzetiségileg homogén területek). Magát a vizsgált kérdést is lényegében a „liberalizmus-nemzetiségek választójoga-államegység" kérdésre redukálja (látni fogjuk: ezt is eléggé színtelenül ábrázolva). A kötet (előszaván s a problómafelvető bevezetésen túl) 5 főrészre tagolódik. Rövid bevezető fejezet tekinti át az ausztriai Vormarz-et: az osztrák liberalizmus Burian szerint nem ismeri fel a kelet-középeurópai nemzetiségi !2 Említésre méltó pl. Paul W. Schroeder: American Books on Austria-Hungary (Amerikai könyvek Ausztria-Magyarországról) című cikke, amely a Bizottság Austrian History Yearbook című folyóiratának 1966-i számában jelent meg, 172 —195. 1. A felsorolás jellegű, de élénk bírálatokkal gazdagított tanulmány az utódállamok történelmét is felöleli.