Századok – 1967
Történeti irodalom - Amerikai történészek az Osztrák-Magyar Monarchiáról (Deák István) 1402
1404 TÖBTÉNETI IRODALOM Slavic and East European Review (a neve ma: Slavic Review), Foreign Affairs,The Journal of Modern History stb. folyóiratokban megjelent százhat idevonatkozó cikk háromnegyede az 1789 és 1945 között lefolyt eseményeket tárgyalja, ós csak nyolc cikk kutatja a francia forradalom előtti kor történetét. A cikkek legnagyobb része politikai tárgyú és elsősorban a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. Ez az egyoldalúság igen rossz helyzetet teremtett a történelemtanításban. Az amerikai egyetemeken ma szinte lehetetlen érdeklődő hallgatóknak angol nyelvű tanulmányt ajánlani a Monarchia francia forradalom előtti (különösen török idők, ellenreformáció, barokk) történetével kapcsolatban. így például a XVIII. század magyar történetének egyetlen angol nyelvű forrása ma is Marczali Henrik: Hungary in the XVIII. Century (Magyarország a XVIII. században) című, becsületben megőszült könyve. A közép-európai Habsburg-területek XVI. és XVII. századbeli történetét a New Cambridge Modern History, tehát egy általános történelemkönyv idevonatkozó fejezeteiből kell megismerniök a hallgatóknak. Az elmaradás nemcsak az amerikai történészek hibája, hanem — ezt meg kell említenünk — az óhazai történészeké és kiadóké is, akik sem régi, sem új szakmunkák fordításáról vagy terjesztéséről nem gondoskodnak. Tény, hogy nemcsak új, angol nyelvű magyar történelemre van szükség (mind C. A. Macartney, mind Denis Sinor új keletű magyar történelmei túlságosan rövidek ahhoz, hogy komoly igényeket kielégítsenek), hanem nagyszámú jelentős monográfiára is. Még szerencse, hogy az összmonarchia újabbkori történetéről létezik néhány kiváló angol nyelvű munka, és ezekből valamennyire megismerheti az olvasó Magyarország újabbkori történetét is. Az összmonarchia történetének kevés kiválóbb írója akad, mint az angol A. J. P. Taylor, akinek The Habsburg Monarchy, 1809 —1918s című műve, Taylor más írásaihoz hasonlóan, már megjelenésekor nagy port vert fel, és sok vitára adott okot. Taylor könyve nem egészen újkeletű, tartalmát a magyar történészek valószínűleg jól ismerik. Elég talán annyi róla, hogy ez a rendkívül szellemes ós gondolatébresztő munka az amerikai egyetemi hallgatók legkedveltebb kézikönyve. Taylor, szokása szerint, nem annyira forrásmunkákra, mint inkább saját, legtöbbször kitűnő meglátásaira támaszkodik, és ezért kérdéses, hogy írása, amely oly hévvel ós megvetéssel bírálja a Monarchia politikusait, ós oly mélységesen alábecsüli mind a Monarchia erejét, mind a Monarchia népeinek kulturális és gazdasági teljesítményeit, nem szorul-e kiegészítésre, illetve ellenvéleményre. Támadható Taylornak az a tótele is, hogy a Monarchiát a különböző nemzetiségek középosztálybeli vezetőinek szellemi forradalma robbantotta szét. Sajnos, az amerikai történészhallgatók másik kedvelt kézikönyve, Arthur J. May. The Habsburg Monarchy 1867 —1914 című műve,6 Taylor érvelését nem ellensúlyozza kellőképpen. May, a New York állambeli University of Rochester tanára, elsőrangú kézikönyvet írt, amely színesen tárgyalja a Monarchia történetét, de éppen mert egyetemi tankönyvnek volt szánva, eredeti érvelést nem igen tartalmaz. May könyvének nagy érdeme, hogy, Taylor kizárólagos bel- és külpolitikai orientációjával szemben, figyelmet szentel a kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődésnek is. May írásából világosan kibontakozik a dualizmus kora belpolitikájának gyengesége, de a gazdasági fejlődós rendkívüli eredményei is. May ítélete a Monarchiáról Taylorénál lényegesen elnézőbb. Bár May meg van győződve arról, hogy a nemzeti mozgalmak fejlődése az idejétmúlt, nemzetek feletti Monarchia felbomlását elkerülhetetlenné tette, mégis azzal érvel, hogy a Monarchia néhány tehetséges vezetője, így Ferenc József ( Î), Andrássy, Beust, Aehrenthal, a felbomlást hosszú ideig elodázták, amivel nagy szolgálatot tettek mind az európai békének, mind — végeredményben — a Monarchia népeinek. Az amerikai Habsburg-történetírás doyenje Robert Kann, New Jersey állam Rutgers egyetemének tanára. A Habsburg-történelem angolszász kutatói elsősorban Kann könyveihez fordulnak, ha megbízható tájékoztatást, komoly dokumentációt keresnek. Hogy az osztrák születésű Kann professzor minden tétele helyes-e, hogy igaza van-e akkor, amikor a Monarchia teljesítményeit méltatja, vagy egy új közép-európai federáció szükségességét hirdeti, annak megítélése politikai meggyőződés kérdése. Nem kétséges, hogy Kann írásaiban egyaránt érződik a „boldog békevilág" után érzett nosztalgia, és egy modern eszme, az európai nópközösség gondolatának megvallása. Kann kétkötetes, ma már klasszikusnak tekinthető műve : The Multinational Empire. Nationalism and v. ' A mű teljes címe: A. J. P. Taylor: The Habsburg Monarchy, 1809—1918. A History of the Austrian Empire and Austria-Hungary. London. 1948. Uj kiadás, 1961. Az angol Taylort tudatosan illesztettük az amerikai történetírók sorába. Taylor minden könyvét kiadták az Egyesült Államokban is, б maga mindkét országban majdnem egyformán ismert. A közös nyelv és közös hagyomány következtében az angol és amerikai történészek szorosan összetartoznak, és pl. a Habsburg-monarchia tanulmánykörében az angol és amerikai történészek sem tárgyválasztásukban, sem stílusukban nem különböznek jelentősen egymástól. ' Cambridge, Massachusetts. 1960.
