Századok – 1967
Tanulmányok - Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre harca Magyarország függetlenségéért a második világháború idején 1311
BAJCSY-ZSILINSZKY" ENDUE HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1345 Ez a formula lényegében azt jelentette, hogy a kormány változatlanul kitart a passzív kivárás taktikája mellett. Kállay — aki a minisztertanács ülésén már nem beszélt lelkendezve, mint korábban, a Szovjetunió elleni háborúról, hanem „dicstelen hadjárat"-nak nevezte —, azzal kívánta erősíteni az olasz kiugrással kapcsolatos álláspontját, hogy elmondta: Bethlennel, gróf Károlyi Gyulával, gróf Esterházy Móriccal, egykori miniszterelnökökkel, valamint Kánya Kálmán volt külügyminiszterrel együtt kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, ahol mind a négy politikus őrültségnek tartotta, ha a magyar kormány kilépne a háromhatalmi egyezményből és annak érvényét nem ismerné el. A baloldali ellenzéki pártok — megmaradva a szelíd memorandumozás keretei között — 1943. szeptember 10-én Bajcsy-Zsilinszky megfogalmazásában emlékiratban ismertették álláspontjukat Kállay-val az olasz kapitulációval kapcsolatban: „Olaszország föltétel nélkül való fegyverletételével nemcsak a háborúból való kilépésünkre, nemhadviselő magatartásunk deklarálására nyílt meg az alkalom — hangzik az emlékirat —, hanem . . . jogilag bekövetkezett a restitutio in integrum ... Az alulírott ellenzéki pártok képviselői azt a szilárd meggyőződésüket kívánják kifejezésre juttatni az emlékiratukban, hogy Magyarország megmentésére a t. kormánynak immár sürgősen cselekednie kell. . . Ugy érezzük, hogy az utolsó pillanat érkezett el arra, hogy végzetes következmények megelőzésére, semlegességünket visszanyerten és azt deklarálva, kivonuljunk ebből a háborúból s ezzel egyben a kisebbik kockázatot vállalja Magyarország."98 Bár a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Rassay-féle Polgári Szabadság Párt együttes állásfoglalása nem változtatta meg a kormány politikáját, a parasztság, munkásság és a demokratikus érzelmű polgárság pártjai sem változtattak harci módszereiken és továbbra sem apelláltak a tömegeikre. Pedig mind a Szociáldemokrata Párt, mind a Kisgazdapárt szervezetei aktivizálódtak 1943 folyamán. A vidéki városok rendőrkapitányságainak 1943-ból származó, havonta felterjesztett helyzetjelentéseiből kiderül, hogy megélénkült a szociáldemokrata pártélet, ismét rendszeresen tartottak összvezetőségi értekezleteket stb.0 9 Még 1943 nyarán létrejött a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt szövetsége, amelyhez a Polgári Szabadság Párt is csatlakozott. A Békejiárt örömmel üdvözölte az ellenzéki erők összefogását, de hamarosan kiderült, hogy a két nagy ellenzéki párt szövetségének külpolitikai alapja „az ország angolszász megszállására irányuló spekuláció volt".10 0 Ez a körülmény fékezte e pártok pohtikai aktivitását. Az akkori helyzetben már arra lett volna szükség, hogy az ellenzéki pártok „a háborúval elégedetlen, a független, demokratikus Magyarország gondolatát magáénak valló, érte áldozatokra is képes tömegekkel együtt lépjenek fel a kormány háborús politikája ellen."10 1 98 Bajcsy-Zsilinszky levele 1943. szept. 10-én Kállayhoz az olasz kapitulációval kapcsolatban. OSzK, Kézirattár, Bajcsy-Zsilinszky hagyaték, 28/91. 99 OL, Belügyminisztériumi iratok ein. res. 1943. 4. tétel. 100 Kállai Gyula : i. m. 187. 1. 101 Uo. 193. 1.
