Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI BANYASZSZTRAJK 127 totta. A bányakerületbe kirendeltetett a karhatalom és így az erőszaknak engedve, másrészt a parancsnok úr ígéretébe helyezett bizalom folytán önkéntes elhatározásból is felvettük a munkát."13 6 A memorandumot november 16-án Alliquander szénkormánybiztos tárgyalta meg részleteiben a munkásokkal. Közülte velük, hogy az újonnan megállapított minimális munkabéreket és egyéb kedvezményeket a kormány november 19-én teszi közzé a hivatalos lapban. Felhívta azonban a munkásokat, hogy túl sokat ne várjanak, mert a kisebb bérűek fizetésemelésén kívül csak a 7%-ot és a túlórapótlékot áll módjukban megadatni az élelmiszerek és ruházati cikkek árrögzítése mellett. A munkások keveslették az engedményeket és nyomott hangulatban távoztak a tárgyalásokról, azonban ellenállásra eladósodásuk és a hosszú hetek nélkülözései miatt már nem gondolhattak.13 7 A sztrájkügyele lezárása A dorogi és tokodi munkások elhúzódó ellenállása megérttette a kormánynyal, hogy a munkásoknak kilátásba helyezett kedvezményeket nem csak a tárgyalások folyamán szavakban, hanem a valóságban is meg kell adni, akkor is, ha ezt éppen az érintett bányatőkés csoportok a legélesebben ellenzik. Ezt a felismerést fejezte ki Varga iparügyi miniszter a képviselőházban 1940. november 18-án mondott beszédében: ,, . . .nem tudok választ adni, hogy ezt a sztrájkot kik rendezték, inkább csak arra, hogy meggyőződésem szerint most nyugalmi állapot fog beállni, mert amikor azt a bizonyos munkabéremelő rendeletet kiadtuk, biztosítottuk azt, hogy a legkisebb munkabérek rendezése a rögzítés ellenére tovább folytatódhassák."13 8 A kormány — a széntermelés biztosítása és a bányászok megnyugtatása céljából — élt is a béremelés jogá• val és a november első felében sorra megjelenő iparügyi miniszteri rendeletek egymásután szabályozták a bányavidékek legkisebb munkabéreit és törvényileg rögzítették a munkásság kedvezményes áron történő ellátását. Ez a szabályozás a korábbi fizetésekhez képest javulást jelentett, bár a rendezés országosan nem volt egyforma mértékű. Az uralkodó osztály egy kissé maga is soknak tartotta azokat a kedvezményeket, melyeket az iparügyi minisztérium adott a bányamunkásoknak. Jellemzően azok megítélésére álljon itt a pécsi főispán november 21-i tájékoztatójából néhány adat: A bányászok egyes kategóriái a kedvezmények révén mintegy 20—30%-os fizetésemelésben részesültek. „Mindezen intézkedések nyilvánosságra nem hozhatók, s így ismételten is ezen tájékoztatóm igen bizalmas kezelését kérem, mert az ekként kialakult munkabérek olyan magasak, hogy azok már az üzemek rentabilitásával arányba nem hozhatók s így az ipari termelés egyéb ágazataiban, a termelés lehetőségeinek kockáztatása nélkül, az egyéb ipari munkásság részére hasonló bérek meg nem állapíthatók."139 A bányászoknak juttatott kedvezmények nyomán a bányavidékeken lassan helyreállt a nyugalom és megindult a termelés. A honvédelmi miniszter már október 30-án megszüntette a karhatalmi készenlétet, s november 130 HIL HM Ein. la. 66.458/1940. 137 HIL VKb1 Ein. 1. 5.591/1940. 138 Képviselőházi Napló 1939-1944. 7. köt. 536. 1. 139 PÁL, Baranya megye főispáni bizalmas iratok 489/1942.
