Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI BANYASZSZTRAJK 119 zott a sztrájkról, mint harci fegyverről. Hangoztatta, hogy a bérköveteléseknek más elintézési módja is van mint a sztrájk, amely nem a nemzeti szocialisták fegyvere.10 8 Szálasi október 26-i magatartásában tehát már világosan felismerhető a bányamunkások sztrájkjától való elfordulás. Feltehetőleg ekkorra már beérkezett a Horthy által részére címzett fenyegetés a falhozállításról vagy a Csillagbörtönbe való visszaszállításáról, s miután a nyilaspárt belső ereje elégtelennek mutatkozott, s a nyílt fegyveres német segítség elmaradt, jobbnak látta sietősen hátat fordítani az egész mozgalomnak. Ugyanezen a napon jelent meg a nyilasok hivatalos nyilatkozata a munkabeszüntetésről. Ettől a naptól kezdve a nagy „bányásztestvér", Gruber képviselő sem volt hajlandó többé foglalkozni a sztrájkkal. Október 26-án érkezett az Andrássy úti nyilas pártközpontba a tatabányai küldöttség, amely a további magatartásra kért volna útmutatást, de sem a központban, sem Gruber lakásán nem fogadta őket senki.109 A sárisápi sztrájkoló munkások küldöttségét Gruber azzal utasította el, hogy sztrájkoló bányamunkásokkal nem áll szóba".110 A pilisszentiváni nyilas körletvezetőnek, aki utasításait kérte, Gruber ,, . . . magából kikelve és összeszorított ököllel hadonászva azt válaszolta, hogy én semmiféle utasítást nem adok, alkalmazkodjon a dorogi munkásokhoz".111 Pedig néhány nappal korábban még 190 pengőt, majd 50 pengőt kapott Grubertől és más nyilas vezetőktől a sztrájkolok segélyezésére.11 2 Egy Tatabányáról beérkezett háromtagú küldöttségnek ugyancsak ezen a napon Gruber asztalcsapkodás és ordítozás közepette jelentette ki, hogy neki semmi köze nincs a sztrájkhoz. Kétféle nyilas van — mondotta —, az egyik a tisztességes, a másik a salak. Ezt a sztrájkot a salak csinálta, ehhez neki semmi köze.113 Október 26-ára tehát véglegesen megváltozott a nyilaspárt magatartása. A bérmozgalom kezdeti szakaszában mind Szálasi, mind Gruber fogadták a munkás küldötteket, megígérték a sztrájk támogatását, felajánlották közvetítői szerepüket, majd segélyezték a sztrájkolókat és kitartásra buzdították őket. Amikor azután további szakmák munkásait nem sikerült harcba állítani és a németek sem adták meg a várt fegyveres segítséget, megijedve Horthyék erélyes kijelentéseitől, sietve hátat fordítottak a sztrájkoló bányamunkásoknak. Mi volt az események mögött ? Bár a nyilaspártban ez ügyben folytatott tanácskozások anyaga nem áll rendelkezésre, az események menete és a töredékes dokumentumanyag arra enged következtetni, hogy 1940 őszén még maguk a német fasiszták inthették le magyarországi követőiket és nem adtak segítséget a hatalom átvételéhez. A német fasiszták ilyen álláspontjának kialakulásában feltétlen szerepet játszott az a tény, hogy a sztrájk további kiterjesztésére már nem volt elégséges ereje a nyilas pártnak, ami feltétlenül belső bázisuk elégtelenségére utalt, de külpolitikai okokból sem támogatták még ekkor nyiltan és intenzívebben az erőszakos eszközökkel a hatalom felé törekvő nyilasokat. A Teleki-kormány gyakorlati ténykedése során szinte maradéktalanul behódolt a német követelések előtt, egyre inkább felad-108 HIL HM Ein. la. 65.488/1940. 10Э OL Budapesti Bányakapitányság 7.266/1940. 110 HIL HM Ein. la. 66.458/1940. 111 HIL HM Ein. la. 65.592/1940. 112 Uo. 113 HIL HM Ein. la. 66.458/1940.
