Századok – 1967

Korreferátumok - Elekes Lajos: Történeti ismeret és szocialista tudat 1216

TÖRTÉNETI ISMERET ÉS SZOCIALISTA TUDAT 1217 híven kifejező tudomány, a történelem iránt. Ahol ezzel ellentétes jelenségeket figyelhetünk meg (bőven akad példa erre is), ott nem annyira az igény, az érdeklődés hiányáról van szó, mint inkább arról, hogy a kutatás adott formája — koncepciója, módszere, elért eredménye — nem adekvátan, nem eléggé híven, nem eléggé tudományosan öleli fel tárgyát, nem eléggé tudja kielégíteni a vele szemben támasztott társadalmi igényt, szükségletet. A tanulmány a továbbiakban arra az eredményre jut, hogy az adekvát ismereteket nyújtani képes tudomány a marxi—lenini eszmeiségen alapul és attól — legkorszerűbb formáiban — semmiképpen sem választható el. A történelmi megismerés nemzetközi vitafórumokon taglalt kulcskérdéseit ennek értelmében a marxista—leninista eszmeiség bázisáról, a korszerűen alkalmazott marxista—leninista társadalomtudományi metodika eszközeivel igyekszik megközelíteni. A tárgyalás e részének tengelyébe a társadalmi törvény fogalmának szabatos értelmezése, a lényegi teljesség módszertani alapkövetelménye, a megismerés tudományos pontosságának és egzakt kifejezésének lehetősége, a megismerés illetőleg a reprodukálás, a kifejezés művészi -— művészire emlékeztető — sajátosságainak valamint az ábrázolás életteljességének és valósághűségének problémája, a hagyomány és a hagyományozás (helyesebben a meghaladva-megőrzés keretében történő aktív elsajátítás) értelmezése kerül. A tulajdonképpeni tárgyalás előkészítéseként foglalkozik a tanulmány a történelem marxi-—lenini felfogásának magyarországi elterjedésével és hatásaival, az ezeket keresztező más hatások jellegével, a tudatmozgás alapformáinak összetettségével és a folyamattal, amelynek kibontakozása során a társadalmi fejlődés, a történelem szabatos felfogása, adekvát értelmezése mindinkább előretör, a tudatformák mozgásában-fejlődésében mindinkább kiemelkedő szerephez jut, a fejlődő-erősödő szocialista tudat valóban jelentős serkentőjévé, esetenként meghatározó tényezőjévé válhat. Ebben az összefüggésben tárgyalja a tanulmány a korszerűen — korunk lehetőségeinek és követelményeinek megfelelő módon — felfogott történelmi távlat, távlatos történelemszemlélet kiemelkedő jelentőségét A továbbiakban néhány részletet fogunk ismertetni a tanulmánynak a törvény értelmezését és ezzel kapcsolatban a lényegi teljesség követelményét, a tudomány művészi vonásait, a haladás kritériumait, illetőleg az értékelés problémáját és a történelmi távlat politikai-ideológiai eligazító szerepét tárgyaló fejtegetéseiből. A történelem a nagy, átfogó emberi-társadalmi távlatok törvénytudománya. Sok része lehet fontos, tanulságos önmagában is. Legfőbb fontossága azonban egészének tanulságában áll: abban, hogy ősidőkbe vesző kezdeteitől máig vezető, jövőt igérő hatalmas ívében képes megragadni, érzékeltetni, serkentő tanúságtételre szólítani az emberiség felemelkedésének törvényszérű menetét, távlatos életútját. Ez az, amiben semmiféle más tudomány nem helyettesítheti, s ez az, amiért semminő igaz tudományosság, semminő igaz emberi műveltség, művelődésigény nem nélkülözheti. Tudománynak a modern nyelvhasználatban — sőt idestova már vagy száz-százötven esztendeje —- az ismeretek olyan rendszerét szokás nevezni, amely a valóság lényeges összefüggéseinek törvényszerű formulában kifejezett vagy kifejezhető feltárásán alapul. Viták folynak a törvény, törvényszerűség, lényeges összefüggés fogalmainak konkrét értelmezése körül, de arról már nem, hogy ezek valaminő értelmezésben a tudományosság követelményrendszerének alapvető, meghatározó részét alkotják.