Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI UANYÁSZ.SZTRÁJK 111 bontást és munkabeszüntetést. Kitartás !"8 0 Október 6-án pedig Gruber a tokodi nyilasházban tartott értekezletet és a megjelent kb. 50 bányász előtt kijelentette, hogy amennyiben nem teljesítik a béremelés iránti kérelmet, az összes bányákat leállítja.81 Október 16-án a sztrájkbalépett pécsi bányászok négytagú küldöttségét fogadta Gruber Lajos az Andrássy úti nyilasházban és vállalta, hogy a sztrájkolok nevében megindítja a tárgyalásokat. A pécsi küldötteket tisztelgő látogatáson Szálasi Ferenc is meghallgatta, más bányavidékekről érkezett munkásokkal együtt. Szálasi a sztrájkolok küldötteit kézfogással köszöntötte és megígérte, hogy ügyüket el fogják intézni.82 Ugyancsak több adat van arra is, hogy Dorogon, Pécsett és Borsodban a nyilaspárt segélyezte a nagycsaládú sztrájkolókat és a letartóztatott munkások hozzátartozóit.8 3 Az idézett dokumentumok eléggé meggyőzően igazolják tehát a nyilaspárt manővereit. A Dorog tokodi, tatabányai és pécsi munkabeszüntetések „Amikor ez a sajnálatos esemény tudomásomra jutott — mondotta Varga iparügyi miniszter a képviselőházban —, akkor az lepett meg, hogy a sztrájk túlgyorsan terjedt el és harapódzott el az országban."8 4 Ehhez hozzáfűzte még, hogy más alkalmakkor az Iparügyi Minisztérium rövid idő alatt szokta a helyi jellegű megmozdulások ügyeit elintézni. Valóban a kormánykörök nem számoltak sem a bányászok nagyfokú elkeseredettségével, sem a katonaság kirendelésének következményeivel. Hiába futottak be jelentések a nyilaspárt tevékenységéről, nem hitték, hogy a hazai náciknak sikerül a bányászokat általános munkabeszüntetésre bírni. Október 13-án, amikor sorra érkeztek be a vezérkari főnökhöz a titkos jelentések újabb és újabb bányavidékek leállásáról, merült fel először az államhatalom egyes képviselői előtt, hogy talán mégis kellene adni valamit a munkásoknak. Werth utasítására kérdést intéztek Ungárhoz arra vonatkozóan, hogy erőszakos eszközökkel le i lehet-e törni a sztrájkot, vagy kívánatos lenne-e a kormánynál interveniálni a bányászok által kért béremelés megadása érdekében. Ungár válaszjelentésében kifejtette, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, véleménye szerint, erőszak alkalmazásával a sztrájkot letörni nem lehet, s egyben ismertette az első napok folyamán tett s eredménytelenül maradt erőszakos intézkedéseket.85 De ez a felismerés már későn jött ! A kormányzat elmulasztotta azt az időpontot, ameddig a sztrájk kisebb engedmények árán leszerelhető lett volna. Október 14-én, hétfőn reggel lavinaszerűen következtek az újabb sztrájkok. Leálltak a dorogi, a tokodi, a tatabányai bányaművek, sztrájkba léptek a salgótarjáni gépgyár és a tokodi üveggyár munkásai is béremelési követeléssel. Október 14-én Ungár az újabb sztrájkok hírére kissé rezignáltán a következő 80 HIL HM Ein. la. 66.458/1940. 81 Országh Ferenc tokodi nyilasvezető vallomása. HIL HM Ein. la. 65.575/1940. 82 Bencze János pécsi nyilasvezető vallomása. HIL HM Ein. la. 66.441/1940. 83 Drávai Ferenc pilisszentiváni (HIL HM Ein. la 65.592), továbbá Vetési József dorogi és Bencze János Pécs-szabolcsi nyilasvezetők idézett vallomásai. 84 Varga iparügyi miniszter felszólalása a képviselőház költégvetési vitájában. Képviselőházi Napló 1939 — 1944 7. köt. 536. 1. 85 HIL VKF Ein. 1. 4.898/1940.
