Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1162 EMBER GYŐZŐ zatban Széchenyi iratai és művei 13 kötetben jelentek meg, Kossuthéi ellenben csak háromban, azok is mind az emigráció idejéből. Ennél a Habsburg főherceg nádorok is nagyobb teret kaptak. A Magyarországon élt nemzetiségek történetével — fentebb láttuk, milyen nacionalista célkitűzéssel — részletesen foglalkozott történetírásunk, de nem gazdasági, társadalmi, művelődési viszonyaikkal, hanem politikai törekvéseikkel. Társulatunk folyóiratát, a Századokat ugyanilyen állásfoglalás jellemezte. A szovjet történelmi irodalomról például hiába keresünk beszámolókat hasábjain. A felszabadulásnak kellett elkövetkeznie, hogy — miként történetünk minden vonatkozásában — történetírásunkban és társulatunk életében gyökeres fordulatot hozzon. * A fordulat — miként országunk életében — társulatunkéban sem azonnal a felszabadulás után következett be. Alapját azonban a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a hitleri fasizmus és a vele szövetséges magyar uralkodó osztály fölötti győzelme teremtette meg, amit fokozatosan követett az ország politikai, gazdasági, társadalmi rendjének, továbbá kulturális és tudományos szervezetének gyökeres átalakulása. Társulatunk a második világháború után 1946 márciusában tartotta első közgyűlését, amelyen új vezetőségét megválasztotta. Az idők változását egyelőre csak annyi mutatta, hogy a 14 tagú elnöki tanácsban 2 marxista történész is helyet kapott."7 Az új elnök 1947 júniusában úgy nyilatkozott, hogy „társulatunknak nem sok oka és módja van ünnepelni",9 8 a Századok szerkesztője pedig az 1947-ben megjelent felszabadulás utáni első szám első oldalán „az összeomlásból ránk szakadt roppant nyomorúság"-ról beszélt.9 9 Voltak azonban olyan történészek is, akik másképpen gondolkodtak. A közgyűlés 1949 márciusában új vezetőséget választott, amely egészen új alapokon, új irányban szervezte meg, indította el társulatunk munkáját. „Az újonnan megválasztott vezetőségtől — mondotta Andics Erzsébet elnök — mi sem áll távolabb, mint hogy a Történelmi Társulat munkájának bármilyen értékes tapasztalatán, bármilyen maradandó eredményén magát könnyelmű, vagy fennhéjázó módon túltegye." Elismerőleg szólt társulatunk történetének első periódusáról, amelyben ő is két szakaszt különböztetett meg.10 0 Kemény bírálatot mondott társulatunk történetének második periódusáról. „A hivatalos magyar történelemtudomány •— különösen az elmúlt negyedszázados korszak folyamán — egészen durván és leplezetlenül, egészen közvetlenül és kézzelfoghatóan kiszolgálta a fejlődéssel egyre nyíltabban 9' Bolgár Elek és Molnár Erik. Századok, 1945—46. 313. 1. 9Я Századok, 1947. 1. 1. 99 Századok, 1945-46. 1. 1. 100 „Sokat tanulhatunk a Társulat munkájából, hogyha fennállásának első korszakát nézzük." „E korszakban a Társulat hatalmas anyaggyűjtő munkát végzett." „Értett ahhoz, hogy a nemzeti társadalom aránylag jelentékeny rétegeit bevonja ebbe a munkába, szoros kapcsolatot teremtsen velük, együtt éljen és fejlődjön azokkal. A társulat életének második korszakában, а XX. század elejétől kezdve ez a szép hagyomány, sajnos, már kiveszőben volt. Kétségtelen azonban, hogy ettől a korszaktól is tanulhatunk mégpedig magas szakmabeli tudást, fejlett történelemkutató technikát és módszereket, szigorú kútfővizsgálatot, legalábbis a részletkutatásoknál." Századok, 1948. 1. 1.
