Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZÁZ ÉVE 1149-amely a levéltárak „összes kincsét" tartalmazza, utópisztikusnak bizonyult, igen sok értékes anyag került napvilágra, amelyeknek és a felhasználásukkal készült közleményeknek és tanulmányoknak a megjelentetésére a társulat folyóirata, az évenként tízszer, egyre növekvő ívszámban megjelenő Századok elégtelennek bizonyult. A társulat folyóirata a Századok címet vette fel, ilyen című történelmi folyóirat indítására kapott 1865 elején Pesty Frigyes engedélyt, amellyel azonban nem élt.3 3 Induláskor, 1867-ben, így határozták meg rendeltetését: „Feladata a hazai történelmet minden nemű e szakba tartozó kisebb-nagyobb közlemények által művelni, előbbre vinni, érdekeit híven és serényen képviselni, iránta minél nagyobb érdekeltséget gerjeszteni, s szakkedvelőket, vagy inkább szakértőket képezni." E célkitűzésnek megfelelően elsősorban feldolgozásokat várt munkatársaitól, de hajlandó volt —„bevezetéssel, kellő magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátva" -— kisebb terjedelmű forrásanyagot is közölni, főleg magyar nyelvűeket, hogy így „a tágabb körű, nem annyira szaktudós közönség számára is élvezhető legyen". Idegen nyelvű forrásnak a közlésére csak fordítással, vagy legalább magyarázattal együtt vállalkozott, „kivált az első években, míg a közönség az ily komolyabb —és sokak előtt szárazabb —természetű közleményekhez hozzá nem szokik". Harmadik rovatában a magyar vonatkozású történelmi irodalom ismertetését, negyedikben — a tárcában — pedig a hazai és a magyar történelemmel is foglalkozó külföldi történettudományi intézményekkel, továbbá egyes magyar történészek munkásságával kapcsolatos híreket szándékozott közölni.34 A források közlésére már 1867-ben terbevették külön folyóiratnak a megjelentetését. E terv megvalósítására azonban csak 1878-ban került sor, mégpedig olyan módon, hogy az Akadémia történelmi bizottsága az általa kiadott Magyar Történelmi Tárt megszüntette, ezzel egyidejűleg pedig a bizottság anyagi támogatásával társulatunk megindította a negyedévenként megjelenő Történelmi Tárt, azzal a rendeltetéssel, hogy az „ezentúl kiválóképen művelődési történetünk anyagainak tárházául szolgáljon", s a Századokat az anyagközléstől mentesítse.35 Források közlését társulatunk — Horváth Mihály ismertetett célkitűzésének megfelelően — eddigi története során mindig egyik legfontosabb feladatának tartotta. Folyóiratain kívül külön forráskiadványokat is megjelentetett. Ezeknek jelentős része főúri családok iratait tartalmazta. Ilyenek voltak történetének első periódusában : a zichy és vásonkeöi gróf Zichy család idősb ágának okmánytára (11 kötet), Teleki Mihály levelezése (7 kötet), a római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára (2 kötet), Székely Oklevéltár (2 kötet), Házi történelmünk emlékei (2 kötet). Hazai Oklevéltár (lkötet), Gyarmati Balassa Bálint költeményei (1 kötet), Mihály havasalföldi vajda Erdélyben (1 kötet bevezető feldolgozással). 33 Lukinieh: i. m. 21. 1. 34 Századok, 1867. 81—82. 1. — A társulat választmánya még 1867-ben úgy határozott, hogy a Századok „honi szerzők által önállólag írt — s nem fordított — jeles értekezéseket a külföldi vagy világtörténelemből" is közölhet, de „csak ritkán és igen megválogatva". •— Ugyanakkor a szerkesztőbizottság Nagy Ivánnal és Szilágyi Sándorral bővült. Századok, 1867. 306. 1. 36 Századok, 1878. 103. 1. — A Századok „ezentúl csak monographiákat s . . . más, amennyire lehet az előadás művészies követelményeit is kielégíteni törekvő dolgozatokat hozzon" :— jelentette be Horváth Mihály, akkor már társulatunk elnöke, az 1878. évi közgyűlésen. /
