Századok – 1967

Az ünnepi közgyűlés - Berend T. Iván: Főtitkári beszámoló 1126

FŐTITKÁRI BESZÁMOLÓ 1139 megtalálni az igazgatóválasztmány igazi helyét, hiszen gyakorlatilag másodszori elvi döntések kerülhetnének ezen szélesebb fórum elé. A nehézkesség és felesleges áttételek szervezeti rendjére mi sem jellemzőbb, mint magának a közgyűlési beszámolónak az útja, mely az elnökség elvi állásfoglalása, iránymegjelölése után a Titkárságon született, kész formájában az Elnökség elé került, hogy mint az Elnökség beszámolója kerülhessen az igazgatóválasztmány elé, hogy azután mint az igazgatóválasztmány beszámolóját terjeszthessük a közgyűlés elé. Tulajdonképpen minden fontos ügynek ezt az utat kellene járnia, pontosabban két közgyűlés között csak az igazgatóválasztmány szintjéig. Ez azt jelentené, hogy minden érdemi kérdést legalább háromszor tárgyalnánk, minden érdemi döntés hónapokat venne igénybe, s részben ugyanazon személyek, a Társulat legaktívabb munkásai egy-egy üggyel sorozatosan lennének kénytelenek lekötni energiáikat. Nem véletlen tehát, hogy ez a szervezeti felépítés szükségszerűen akadályozza a társulati demokratizmus fejlődését, az igazgatóválasztmány valóságos és szükséges irányító szerepének kialakulását. Úgy véljük, helyesebb lenne, ha visszatérnénk a Társulat régebbi szervezeti hagyományaihoz, ami egyben a jelenleg működő társadalmi egyesületek, társulatok működésében úgyszólván általános szabály, és kiküszöbölnénk a többszörös áttételek nehézkes és végső soron nem kellően demokratikus szervezeti rendjét. Azt javasoljuk, hogy az operatív-elvi ügyintézés szintjének emelése érdekében az elnök mellett Társulatunk is emelje az alelnökök létszámát, s a választott igazgatósági tagság megszüntetésével szűkítse az Elnökség létszámát, lehetővé téve az Elnökség és Titkárság állandó együttes üléseinek rendszerét. Ezzel egyidőben pedig az igazgatóválasztmányt kellene valóságos elvi irányító, rendszeresen ülésező testületté emelni. A társulati munka eredményesebbé tétele, a megnövekedett feladatok által támasztott igények, valamint a valóban demokratikus társulati irányítás megvalósítása tehát egyaránt megkövetelik, hogy napirendre tűzzük a Társulat jelenleg érvényes alapszabályainak felülvizsgálatát és módosítását. Bejelenthetjük, hogy az Elnökség az igazgatóválasztmány tagjai sorából Ember Győző vezetésével bizottságot küldött ki, rnely e munka elvégzésére, a közgyűlés által megszabott irányban hivatott, s mely alapos vizsgálódás után javaslatokat terjeszt az igazgatóválasztmány, illetve a közgyűlés elé. Amikor az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáról számot adunk, s a következő évekre vonatkozó terveinket vázoljuk, hangsúlyozni szeretnénk, hogy az immár 100 éves Magyar Történelmi Társulat csak akkor tehet eleget fontos társadalmi, szakmai feladatkörének, ha tradícióihoz, jellegéhez hűen, egész történésztársadalmunk közös intézményeként, a magyar történésztársadalom bizalmát és támogatását élvezve tevékenykedhet. Vitákkal és ülésszakokkal, kiadványokkal és szervezeti előrehaladással, mind megannyi tervünkkel és tettünkkel a magyar történetírás és -tanítás, a történésztársadalom magasabb szakmai és eszmei szintjéért, a szakmán belüli jobb emberi kapcsolatok megvalósításáért munkálkodunk. Úgy véljük, az igazgatóválasztmány jelen előterjesztésével és tervezett munkájával jó uton halad e célok előmozdítására, s ha eddigi tevékenységünkkel korántsem elégedetten, de a jó ügy képviseletének tudatában vághatunk neki Társulatunk története második évszázadának. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hagyja jóvá a Társulat vezető szerveinek eddigi működését és most előterjesztett programját.