Századok – 1967
Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82
AZ 1940. ÉVI BÄNTÄSZSZTRÄJ К 91 magyarázkodás közben, Fodor lévén a szóvivő, figyelmeztettem őt, hogy fegyelmezetlen magaviselete miatt már a múlt évben is a munkától bizonyos ideig el volt tiltva, a folyó évben is eljárás van ellene fegyelmezetlen magaviselete miatt. Beszélgetésünk közben Urvölgyi bányamester kijelentette, hogy Fodor igenis izgága természetű s neki egy alkalommal azt mondta, hogy »Még én meg fogom élni azt az időt, amikor az urak szaladni fognak !« A bányamester kijelentésére Fodor rászólt, hogy ő ezt nem mondotta. Mikor a bányamester állítása mellett kitartott, Fodor feléje fordult a következő szavakkal: Akkor maga hazudik ! E kijelentésére Fodort az irodából kiutasítottam. Ő távozni nem akarván, könyökénél megfogtam, hogy az ajtó felé dirigáljam. Tiltakozás közben elhagyta az irodát. Tekintetes Katonai Parancsnokság ! A történteket leírtam úgy, ahogy azok lefolytak. Megállapítom, hogy Fodornak viselkedése abszolúte nem felel meg sem a hazafiasság szempontjából, sem pedig katonai szempontból. Fodor egyéniségét a hadiüzem nyugodt és megbízható menetének biztosítása szempontjából felette veszedelmesnek látom."23 Ebből az egy feljelentésből is kitűnik, milyen eszközökkel éltek a bányaigazgatók azon munkásaikkal szemben, akik szót emeltek a kizsákmányolás mértéktelen fokozása és fondorlatossága miatt. Az üzemi katonai parancsnok és a bányaigazgató aláírásával Tatabányán rendeletet tettek közzé, melyben az 1939. évi II. tc. 20 §-ra hivatkozással kimondották, hogy a katonai parancsnokok megbízottai, mint üzemvezetők, művezetők és munkafelvigyázók szintén katonai feljebbvalónak tekintendők s a nekik alárendelt munkások parancsaikat feltétel nélkül teljesíteni kötelesek. Ez a rendelkezés önkényes magyarázatát jelentette a hivatkozott törvénycikknek, mégis a rendelet alapján megkezdték az „engedetlenek" és „ellenkezők" helyi megbüntetését. így pl. 1940. február 19-én négy csillést, mert a műszaki segédtiszttel feleseltek és műszakváltás beérkezte előtt eltávoztak, 7 napi, böjttel súlyosbított elzárásra ítéltek, melyet vasárnaponként kellett letölteni csendőrök őrizete alatt az üzemi fogdában. Hasonló büntetések dokumentumai tömegével találhatók a MÁK levéltári anyagában.24 A katonai parancsnokok önkényeskedését még Teleki miniszterelnök is kifogásolta egy Horthy Miklóshoz írt levelében, amelyben a vezérkari főnök, Werth Henrik és a főtisztikar magatartását minősíthetetlennek bélyegezte és felajánlotta lemondását is az esetre, lia a katonai vezetők önkényeskedését a kormányzó nem inti le. A levél szerint: „Panasz érkezett, hogy a munkásságot katonai alapon szervezik, sorozatos kihallgatásokat tartanak s ezzel a munkásságot a termeléstől elvonják. Hasonlóképen nehézségeket okozott az is, hogy egyes katonai parancsnokok a polgári közigazgatási hatóságok, különösen a bányahatóságok ellenőrző munkáját gátolják, sőt megakadályozzák. Egyes katonai parancsnokok olyan rendelkezéseket adtak ki, amellyel az egész hadiüzemi szervezést majdnem nevetségessé tették. Az,egyik pl. napiparancsban megengedte, hogy a munkások egymást Jó szerencsét ! köszöntéssel üdvözölhessék. Egy másik elrendelte, hogy a hadiüzem területére rovarokat és legyeket nem szabad bevinni. Egy harmadik pedig megtiltotta, hogy a munkások pihenőidő alatt egymással beszélgessenek."25 « 23 OL. Budapesti Bányakapitányság 3.269/1940. f 24 OL. MÁK irattár. Igazgatósági rendeletek 1921 — 1940. 25 A levél teljes szövegét közli : Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta: Szinai Miklós és Szűcs László. В pest. 1963. 233 — 260. 1.
