Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉD Y-KO RMÁ NY MEGALAKULÁSÁRÓL 89 kiemelte a „gentleman-szellem" megőrzésének lényeges voltát. A félreértések elkerülésére hangsúlyozta, hogy a magántulajdon alapján áll és a „kötelességét teljesítő" tőkét védelemben részesíti. lmrédy konkrét programja ezen gondolatok gyakorlati megvalósítását ígérte, méghozzá olyan újonnan szervezendő társadalmi keretben, amely az ún. kamarák rendszerére épülne. A már meglévő, de kibővítésre szoruló mezőgazdasági mellé négy új kamara szerveződnék ]. a kereskedelem, 2. a gyáripar, 3. a kis- és kézműipar, 4. a hitelintézetek és biztosítók számára. Ezek mindegyike négy kúriát alkotna, a) az üzemek, mint egységek, b) a vezetők, c) az értelmiségi alkalmazottak és d) a fizikai munkások részvételével. lmrédy külön kihangsúlyozta, hogy olyan szervezeteknek, amelyek ezzel a felépítéssel összhangba nem hozhatók, el kell tűnniök. Lényeges részét képezné e mechanizmusnak „a munkás szabadidő-szervezet felállítása", valamint a munkaközvetítés államosítása is.11 3 Az új miniszterelnök elképzelései annak a katolikus politikai irányvonalnak eszmei hatását mutatják, amelyet az 1891-ben kibocsátott Rerum Novarum, majd a következő évtizedek pápai enciklikái, különösen pedig az 1931-ben megjelent Quadragesimo Anno formáltak ki.11 4 Ezek szoros összefüggésben állottak egymással. „XI. Pius szociális körlevelét a Rerum Novarum hiteles magyarázatának kell tekinteni, s minthogy XI. Pius a leói tételeket kiegészíti és továbbépíti, a két enciklika szervesen összetartozik és így egységes alkotmán y le veiét képezi a katolikus társadalomnak."115 A két pápai megnyilatkozás a liberalista kapitalizmus csődjét hirdeti, amelynek legfőbb bűne az, hogy képtelen megbirkózni az egyházra halálos veszedelmet jelentő marxista munkásmozgalommal. Leszögezi ugyan, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen, azonban feltétlenül szükséges a tőkés rendszer keretein belül — éppen annak megmentése érdekében — szociális reformok megvalósítása. Már az 1937-es Imrédv-memorandum is ezen az elvi alapon állott. „A kapitalizmusnak azt a formáját tartjuk szem előtt, amely minden kizsákmányolásnak és a tőke túlsúlyának mellőzésével a keresztény életfelfogástól áthatott társadalmi rendet vallja ideáljául, tehát egy erős szociálpolitikai programot kíván megvalósítani anélkül, . . . hogy a nagyobb tehetség és . . . szorgalom természetes jutalmát túlságosan lefokozná."11 8 A ,, szociális igazságot" és „népi egységet" hirdető szólamok forrását ugyancsak az encikíikákban lelhetjük meg. A gazdasági hatalmat XI. Pius szerint,, . . . a szociális igazságnak és a szociális szeretetnek kell áthatnia . . . a legfontosabb szerep a szeretetnek jusson".1" A Quadragesimo Anno-ban proklamált szociális politika legfőbb értelme a tőkés és munkás megbékéltetése, a proletárforradalom veszélyének kiküszöbölése. Egyik jezsuita kommentátora szerint az enciklika elveinek megvalósítása „ . . . a forradalmi őrületnek egyetlen hatásos ellenszere . . ,"11 8 XIII. Leó a munkásosztály megosztása és demoralizálása érdekében papi irányítással működő munkásszervezetek létrehozását javasolta. Azonban a Rerum Novarum óta eltelt négy évtized korántsem bizonyította be a kereszténv-1,3 KN. 1935-40. XVIII. köt. 001. 1. 111 Quadragesimo Anno. Bpest. 1934. Rerum Novarum. Bpest. 1937. 115 Mihelics Vid : Világproblémák és a katolicizmus. Bpest, DOM kiadás. 1933. 184. 1. 116 BM. Imrédy-per, lmrédy 1937-es memoranduma Darányihoz. 117 Quadragesimo Anno. 54. 1. 118 Varga László S. J.: Új társadalmi rend felé. Bpest. 1933. 05. 1.
