Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947
KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁRA 1845-BEN 955 Az 1845. évi történelmi társulat alapítási kísérlet sikertelensége ellenére azonban a részletes alapszabálytervezet nem merült a feledés homályába, nem veszítette el jelentőségét, hanem a maga átfogó programszerűségével később, 1848—49 után is kiindulópontul szolgált a történelmi társulat létrehozását, kiépítését célzó törekvésekben.3 2 Függelék I. A MAGYAR TÖRTÉNETI TÁRSULATNAK TERVEZETT ALAPSZABÁLYAI Tiszteld a múltat jelenünkben s tartsd a jövőnek; Emlékek nélkül nemzetnék híre csak árnyék. Kovachich Márton a múlt század végévél többféle javaslatot terjesztett elő az oklevelek és más történeti kútfők gyűjtése s kiadása iránt, de indítványozott történeti társulata siker nélkül hangzott el. A hazai történet mezején sokat fáradozott báró Mednyánszky Alajos szinte tervezett illy féle társulatot; e jeles férfiú azonban akkor húnyt el, mikor a vezérlete alatt keletkezendő történeti társulat szerkezetéről leginkább folytak a tanácskozások. Most Kubinyi Ágoston a magyar nemzeti museum igazgatójának ideigleni elnöklete alatt véteték illy társulat állítása tanácskozás alá, hol leginkább a társulat czélja iránt ágaztak el a vélemények: mások egyedül régiségtani társulatot kívántak alapítani s azt Kubinyi Ferencz indítványa szerint a magyar orvosok és természetvizsgálók hazánk külön részeiben tartatni szokott évenkénti gyülekezetéhez, mint külön osztályt, akarták kapcsolni, mások szélesebb munkakört javasoltak, mások a keletkezendő társidat hatáskörét hazánk minden oldalú megismertetésére óhajtották kiterjeszteni. Es így a társulat alakulását mindenki pártolta ugyan, mivel hazánk ismeretének hiánya napjainkban mind inkább érezhető: ámde a tanácskozást leginkább az alapszabályok tervének nemléte s a teendők kijelelésének hiánya akadályozd. Minthogy választmányra bizaték: készítsen olly tervet, mellyből a keletkezendő társulat alapszabályait lehessen bővebb meghányás után meghatározni, s kegyelmes jóváhagyás végett a legfelsőbb helyen bemutatni, elmondja az röviden nézeteit a társulatnak mind általános szerkezetéről, mind egyes osztályainak teendőiről; egyes pontokban előadott észrevételei vázlatul is szolgálhatnak az alapszabályoknak, és könnyű lesz némellyeket akár megváltoztatni, akár bővíteni; némellyeket pedig szorosabb rend végett talán máshova áttenni, vagy épen kihagyni. Jegyzé: Luczenbacher János. ÁLTALÁNOS ALAPSZABÁLYOK. 1. A társulat czélja Magyarország és Érdél régi, középkori s mostani állapot ját megismertetni, mindennemű, főleg hazánkat és tartományait illető iratokat és emlékeket kinyomozni, a nemzetnek megmenteni, tudományos vizsgálat által felderíteni, hazánk jelen állásának megismertetésére szükséges adatokat időről időre összegyűjteni, s mind ezeket nyilvánosság elébe hozni. 2. Munkaköréhez, mélly már czéljában foglaltatik, tartozik a történetvizsgálat minden segéd- -tudományaival, régiségtan egész terjedelmében, és statistica minden ágazataival. 3. Főosztálya kettő : magyarországi és erdéli, amaz Pesten, ez Kolozsvárit tartandó gyűlésekben intézi el munkálatait, mindkettő külön vezeti ugyan jegyzőkönyveit, de mint ugyanazon czélra alakult két testvér osztályú egy magyar társulat, közös emlékiratot és időszaki lapot ad ki, s kölcsönös egymásközti közlekedések által tartja fenn a tudományos egységi kapcsolatot. 4. Mind a magyarországi, mind az erdéli főosztály, munkaköréhez képest: történetvizsgálati, régiségtani és statisticai három osztályra szakad. 5. Hogy a társulat mindennemű hazánk ismeretére vonatkozó kútfők és emlékek nyomozására s kiadására minél több pénzerőt fordíthasson, és honunk jelen állapotjának tökéletes mégis-32 Uo. 16-17., Ш. 31. 1.
