Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947
950 TILKOVSZKY LÓRÁNT A reformkori egyesületi mozgalmak történeti összefüggéseinek felvázolása szükséges ahhoz, hogy az 1845. évi történelmi társulat alapítási kísérlet lényege, körülményei, ellentmondásai világosak legyenek. A polgári fejlődés irányában való megindulás és haladás egyre jobban felismert szükséglete mindenekelőtt a „hasznos" tudományok, vagyis az iparilag, mezőgazdaságilag alkalmazható természettudományok hazai megteremtését és kifejlesztését, s az ilyentermészetű „hasznos ismeretek" minél szélesebb körben való elterjesztését igényelte. Az almási Balogh Pál által angol mintára indítványozott Hasznos Ismereteket Terjesztő Társaság létesítése fölött 1841 tavaszán folytatott hírlapi vita tanúsága szerint azonban a természettudományos ismeretek iránti lelkesedés nem csökkentette az általános műveltség egyéb összetevőinek, így a történelmi ismereteknek becsét, s amikor az egységes ismeretterjesztő társulat helyett a „műiparos osztály" tudományos ismeretekkel való segítésére az Iparegyesület jött létre, a mezőgazdaság hasonló támogatása pedig a Magyar Gazdasági Egyesület ismeretterjesztő szakosztályának feladatává tétetett, ezek népszerű tudományos előadásaik és kiadványaik sorába tervszerűen iktattak be történelmieket is. A nehézség abban mutatkozott, hogy e feladatok ellátására nem voltak megfelelő történész szakemberek; az Iparegyesület és Gazdasági Egyesület részéről a történelmi társulat alapítása iránt később megnyilvánult határozott érdeklődés egyik nem lényegtelen indítéka kétségkívül éppen az, hogy a történelmi társulatra támaszkodva végre elháríthassák ezirányú munkájuk tartós akadályát.19 A természettudományos ismeretek szóbeli és írásos terjesztésének is a szakemberek hiánya volt egyik legnagyobb gátja, amelyen a már 1841 tavaszán létrehozott Magyar Természettudományi Társulat volt hivatott enyhíteni.2 0 Ugyancsak ekkor jött létre — német mintát követve — a természettudományok népszerűsítésére és az ország természeti kincseinek megismertetésére a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete. Bármily különösnek tűnik, ennek tevékenysége döntő szerepet játszott az 1845-ös történelmi társulat alapítási kísérlet feltételeinek megteremtésében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete a Pesten történt 1841. évi megalakulás után évenkénti nagygyűléseit céltudatosan az ország más-más vidékén (1842-ben Besztercebányán, 1843-ban Temesvárott, 1844-ben Kolozsvárott) rendezte meg. Ezek a vándorgyűlések egy csapásra rendkívül népszerűek lettek: az ország minden tájáról egybesereglő „természetvizsgálók" megismerkedhettek egymással és közelebbről megismerhették az ország különböző tájait. A cél az volt, hogy a vendéglátók szerepét betöltő helyi természetvizsgálók szűkebb hazájuk természeti kincseivel (pl. ércelőfordulásokkal, növényféleségekkel, gyógyvizekkel stb.) ismertessék meg a vándorgyűlés résztvevőit, s azok egyrészt adjanak tudományos segítséget annak elbírálásához, hogy e különféle természeti kincsek az ipari, mezőgazdasági, gyógyászati stb. hasznosítás szempontjából milyen értéket képviselnek, másrészt vigyék hírét ezeknek a kiaknázásra, hasznosításra érdemes természeti kincseknek, mert csak így kelthető fel irántuk országosan is a figyelem. Az ország természeti kincsei tervbevett, a vándorgyűlések segítségével évről évre fokozatosan előrehaladó felmérésének azonban éppen a hasznosíthatóság szempontjából kifolyólag szükségképpen ki kellett egészülnie a termelőerők adott állapota 19 Hetilap, 1845. évf. 11. sz. 174. hasáb; 21. sz. 336. hasáb („Egyesületi mozgalmak" c. rovat). 20 Tilkovszky Lóránt : A Természettudományi Társulat megalakulásának társadalmi jelentősége. Természettudományi Közlöny, 1958. évf. 1. sz. 1 — 4. 1.
