Századok – 1966

A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Tilkovszky Lóránt: Kísérlet történelmi társulat alapítására 1845-ben 947

950 TILKOVSZKY LÓRÁNT A reformkori egyesületi mozgalmak történeti összefüggéseinek felvázo­lása szükséges ahhoz, hogy az 1845. évi történelmi társulat alapítási kísérlet lényege, körülményei, ellentmondásai világosak legyenek. A polgári fejlődés irányában való megindulás és haladás egyre jobban felismert szükséglete mindenekelőtt a „hasznos" tudományok, vagyis az iparilag, mezőgazdaságilag alkalmazható természettudományok hazai megteremtését és kifejlesztését, s az ilyentermészetű „hasznos ismeretek" minél szélesebb körben való elterjesz­tését igényelte. Az almási Balogh Pál által angol mintára indítványozott Hasznos Ismereteket Terjesztő Társaság létesítése fölött 1841 tavaszán foly­tatott hírlapi vita tanúsága szerint azonban a természettudományos ismeretek iránti lelkesedés nem csökkentette az általános műveltség egyéb összetevőinek, így a történelmi ismereteknek becsét, s amikor az egységes ismeretterjesztő társulat helyett a „műiparos osztály" tudományos ismeretekkel való segítésére az Iparegyesület jött létre, a mezőgazdaság hasonló támogatása pedig a Magyar Gazdasági Egyesület ismeretterjesztő szakosztályának feladatává tétetett, ezek népszerű tudományos előadásaik és kiadványaik sorába tervszerűen iktattak be történelmieket is. A nehézség abban mutatkozott, hogy e feladatok ellátására nem voltak megfelelő történész szakemberek; az Iparegyesület és Gazdasági Egyesület részéről a történelmi társulat alapítása iránt később meg­nyilvánult határozott érdeklődés egyik nem lényegtelen indítéka kétségkívül éppen az, hogy a történelmi társulatra támaszkodva végre elháríthassák ezirányú munkájuk tartós akadályát.19 A természettudományos ismeretek szóbeli és írásos terjesztésének is a szakemberek hiánya volt egyik legnagyobb gátja, amelyen a már 1841 tavaszán létrehozott Magyar Természettudományi Társulat volt hivatott enyhíteni.2 0 Ugyancsak ekkor jött létre — német mintát követve — a természettudományok népszerűsítésére és az ország természeti kincseinek megismertetésére a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesü­lete. Bármily különösnek tűnik, ennek tevékenysége döntő szerepet játszott az 1845-ös történelmi társulat alapítási kísérlet feltételeinek megteremtésében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete a Pesten történt 1841. évi megalakulás után évenkénti nagygyűléseit céltudatosan az ország más-más vidékén (1842-ben Besztercebányán, 1843-ban Temesvárott, 1844-ben Kolozsvárott) rendezte meg. Ezek a vándorgyűlések egy csapásra rendkívül népszerűek lettek: az ország minden tájáról egybesereglő „természetvizsgálók" megismerkedhettek egymással és közelebbről megismerhették az ország külön­böző tájait. A cél az volt, hogy a vendéglátók szerepét betöltő helyi természet­vizsgálók szűkebb hazájuk természeti kincseivel (pl. ércelőfordulásokkal, növényféleségekkel, gyógyvizekkel stb.) ismertessék meg a vándorgyűlés résztvevőit, s azok egyrészt adjanak tudományos segítséget annak elbírálásá­hoz, hogy e különféle természeti kincsek az ipari, mezőgazdasági, gyógyászati stb. hasznosítás szempontjából milyen értéket képviselnek, másrészt vigyék hírét ezeknek a kiaknázásra, hasznosításra érdemes természeti kincseknek, mert csak így kelthető fel irántuk országosan is a figyelem. Az ország természeti kincsei tervbevett, a vándorgyűlések segítségével évről évre fokozatosan előre­haladó felmérésének azonban éppen a hasznosíthatóság szempontjából ki­folyólag szükségképpen ki kellett egészülnie a termelőerők adott állapota 19 Hetilap, 1845. évf. 11. sz. 174. hasáb; 21. sz. 336. hasáb („Egyesületi mozgal­mak" c. rovat). 20 Tilkovszky Lóránt : A Természettudományi Társulat megalakulásának társadalmi jelentősége. Természettudományi Közlöny, 1958. évf. 1. sz. 1 — 4. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom