Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
84 SIPOS PÉTBIl A felsőházi akció, ha nem is tekinthető a kormány sorsát kizárólag eldöntő eseménynek, mindenesetre jelentékenyen meggyorsította a válság kibontakozásának folyamatát. Az új kormány megalakulását előkészítő tárgyalások május 11-én indultak meg, s az óvatosan megfogalmazott sajtóközlemények már sejttették, hogy elnökségét Imrédy Béla veszi át. A hivatalos verzió szerint azért esett éppen reá az államfő választása, mert a kormányzati munka súlypontja ezután elsősorban gazdasági vonalra helyeződött át, s ezért szükséges, hogy közgazdász és pénzügyi szakember irányítsa.98 Bár nincs okunk kételkedniiabban, hogy ez a megfontolás is szóbakerült, Imrédy dezignálása sokrétűbb és lényegesebb okokra vezethető vissza. A konzervatív vezetőkörök immár két miniszterelnökben is csalódtak egymás után; elegük volt a kockázatos kísérletezésből, s végre olyan személyt akartak a kormány élén látni, akiben teljes mértékben megbízhatnak. Imrédy minden szempontból „persona grata"-nak tűnt, s az a gondolat, hogy ő váltsa fel Darányit, korábban is felmerült. Fenyő Miksa, a GyOSz egyik vezetője már akkor javasolta neki, hogy vállalja a miniszterelnökséget, amikor 1936-ban visszatért a Nemzeti Bankba." Rassay Károly ellenzéki politikus, a vezető ipari és pénzügyi körök bizalmi embere előtt Imrédy több ízben hangoztatta kifogásait a kormány tétlensége ellen aszélső jobboldali izgatással szemben.100 Joggal remélhették tőle, hogy nem riad vissza határozott adminisztratív intézkedésektől sem a nyilasok megfékezésére. Imrédy mellett szólt, hogy a bankvilághoz fűződő összeköttetései mellett elfogadta a kormánypárt zöme is. Várható volt, hogy Darányinál ügyesebben folytatja majd a nyilas agitáció paralizálását célzó „szélkifogás" politikáját; és képes lesz arra, hogy hatásos jelszavak és bizonyos engedmények útján kiépítse az „alkotmányos" jobboldaliság mind ez ideig hiányzó tömegbázisát. Imrédyt elég „gentlemanlike"-nek tartották, hogy távoltartsa magát minden útszéli demagógiától, ugyanakkor elég jobboldalinak, hogy a nyilasokkal konkurrálni tudjon. Római katolikus volta és egyháza vezetőihez fűződő közismerten jó összeköttetései is előnyös pozíciót biztosítottak Imrédy számára. A kormányzó és az egyház kapcsolata a legitimista Csernoch János hercegprímás halála ésSerédi Jusztinián beiktatása óta szorosabbá vált, és a budai Várban mind gyakrabban hallgatták meg az új egyházfő véleményét a legbizalmasabb politikai kérdésekben. A magyar állam és a klérus jó viszonyának eredményeként 1938-ra XI. Pius pápa Budapestre hirdette az esedékes eucharisztikus kongresszust. Ezért szinte kapóra jött, hogy az új miniszterelnök már vallásából következően is élvezheti az egyház teljes támogatását. Imrédy vei szemben a polgári ellenzéknek sem voltak kifogásai, s Darányin és Bethlenen kívül Eckhardt is ajánlotta miniszterelnökségét.101 A kormányalakítási tárgyalások során ismét felmerült az a verzió, hogy idővel koalíciós kabinet alakulhat, amelyben a Kisgazdapárt vezére is résztvenne kereskedelmi miniszterként.10 2 98 Vö. Függetlenség, 1938. máj. 13. 99 Fenyő Miksa : Az elsodort ország. Naplójegyzetek 1944—45-ből. Bpest, é. n. 116. 1. 100 BMI. Imrédy-per, Rassay Károly vallomása. 101 Uo. Imrédy vallomása. 102 OL. Kozma iratok 41. es. Kéziratos napló (Pesti Hirlap, 1938. máj. 14.).
