Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
82 SIPOS PETEK forgató elemekkel", de valójában semmit sem tett a nyilas uszítás megfékezése érdekében. Amikor ellenzéki képviselők határozott tetteket követeltek Darányitól, ő gúnyos hangon brómot ajánlott nekik idegcsillapítóként . . . Arról azonban nagyon kevesen tudtak, hogy a miniszterelnök Éliásy Sándor budapesti rendőrkapitány közvetítésével már meglehetősen előrehaladott állapotban lévő tárgyalásokban állott a nyilasokkal, akiket Hubay Kálmán, a párt elnöke képviselt. (Szálasi rendőri felügyelet alatt lévén nem vehetett részt hivatalosan semmiféle politikai tevékenységben.) Darányi egy sokat sejtető gesztussal fejezte ki megegyezési szándékainak komoly voltát. Lehetővé tette, hogy a megüresedett lovasberényi mandátumot Hubay nyerje el valamennyi szélsőjobboldali tényező aktív támogatásával, s így parlamenti képviselethez s az ezzel járó komoly szervezkedési előnyökhöz juttatva a „Nemzeti Szocialista Magyar Párt — Hungarista Mozgalom" névre átkeresztelt Szálasi-pártot. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy még további mandátumokat is kapnak; ezek számát illetően a források eltérőek, mindenesetre Szálasi, akinek kilátásba helyezte rendőri felügyelet alól való feloldását is, számíthatott a képviselőségre.9 0 A nyilasok elfogadták a feltételeket, s a nyilvánosság előtt deklarálták, hogy csak „alkotmányos", legális eszközöket vesznek igénybe céljaik elérése érdekében. Sem ezelőtt, sem ezután nem állottak ilyen közel ahhoz, hogy békés úton beépüljenek az ellenforradalmi rendszer kereteibe, s ezentúl ne „kívül" megtűrt mostohagyermekként, hanem „belül", dédelgetett kedvencként működjenek. Azonban Darányi túl messzire ment a nyilasoknak tett engedmények terén. A miniszterelnök politikai eszközökkel akarta a nyilaspártot megbékéltetni, míg a nagyburzsoázia és a nagybirtokos osztály a nyilas problémát egyszerűen rendőri kérdésnek tekintette, amelyet adminisztratív úton kell megoldani. Igazolva látták álláspontjukat akkor, amikor a Szálasi— Hubay párt minden eddigit felülmúló propagandahadjáratot indított most már nemcsak antiszemita, hanem kifejezetten kormányellenes, sőt magát Horthyt és feleségét is támadó éllel. Ezzel betelt a pohár. A kormányzó április 3-án, először életében rádióbeszédet tartott, amelyben — többek között — ország-világ előtt kifejezésre juttatta bizalmatlanságát a Darányi-kabinet iránt. Míg a miniszterelnök április elsején a képviselőházban kijelentette, hogy semmi okot nem lát az idegességre a belpolitikai helyzet miatt, addig Horthy bizonyos aggasztó tünetekről beszélt, amelyek nyugtalanságot és zavart okozhatnak a gazdasági életben. Ő, mint az uralkodó osztályok közös érdekeinek a képviselője, aki a győri plattformot védelmezte a szélsőjobboldallal szemben, attól tartott, hogy a nyilas demagógia a tőke meneküléséhez, s ezzel a program kudarcához vezet. A „Legfelsőbb Hadúr" különösen veszélyesnek ítélte Szálasiék befolyásának erősbödését a tisztikarban, amely azt eredményezhette, hogy a fegyveres erő kicsúszik a kezeiből. Az Anschlusst követő hetek izgalomtól és félelemtől vibráló légkörében, amikor korántsem látszott a közeljövőben lehetetlennek 90 OL. Filmtár Szálasi-per 7885. tekercs 1/3/132 alatt található feljegyzés négy mandátumról beszél; Hubay 10-ről tudott (BMI. 865/946 Hubay-per), míg Gera József szerint csak hétről volt szó. PIA. BM. Vit. res. 1943 — 4 — 1006 — 8695.
