Századok – 1966

Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878

890 TÖMÖRY MÄRTA határainak veszélyeztetőjét, mert, mint írja: „Szerbiát nem intéztük el meg­nyugtatóan, katonailag nem vertük meg. Szerbiával még számolni kell az el­következő időkben ..." Valóban Bosznia-Hercegovinának Monarchia általi bekebelezése nehéz európai krízist eredményezett, aminek következménye először abban jelent­kezett, hogy Ausztria-Magyarország elvesztette a környező államok bizalmát. Erősödött az ellenségeskedés Szerbiával; Olaszország ezután tér le a hármas­szövetség útjáról; Oroszországot és Angliát pedig a Monarchia még inkább el­lenségei közé számíthatja. Végső soron az annexió a Monarchiával később szembenálló tábor egye­sülését mozdította elő. II. Naplófeljegyzések Mint mondottuk, Thallóezynak Bosznia-Hercegovina annektálására vonatkozó rendszeres feljegyzései 1908 őszével kezdődnek, azonban már 1907-ből és 1908 elejéről is vannak e tárgyú feljegyzései. Ezekkel kezdjük a naplók idézését. 1907 Június 4. Burián nagyon izgatott, rossz kedvű, az őszre politikai „nagy" dolgokat helyez kilátásba, ,,fontos fejleményeket" mint ő mondotta, öreg királyunk ezt természetesen nem veszi be.1 Június 11. Burián a mohamedán autonomiai szervezetbe bevette a mesihatof, t.i. hogy a kinevezett reisz-ulemának3 jogában áll a seich-ül-iszlámhoz4 fordulni egyházi funkciói­nak formai felhatalmazása végett. Hátha a seich-ül-iszlám nem adja meg, a szultánnál kell és fognak is majd közbenjárni. De hát ő a felelősi Június 16. Tegnap Buriánnal félórát beszéltünk a bosnyák helyzetről. Tegnap Horoviezal6 beszélt. Ő azt hiszi, a bosnyákok már kinőttek az iskolából s bizonyos dolgo­kat nem lehet visszatartani. Először a járási autonómiát, azután jön az alkotmány­tervezet, melyet bizonyos változtatásokkal úgy, mint annakidején Kállay tervezte s amelyet ez csak félretett, azonban be is akart majd hozni. Július 12. ... A mi bosnyák-mohamedán helyzetünk, ha nem akartunk velők megegyezni (pedig akartunk) kedvező, de ha igen, az esetben nem jól csináltuk. Bfurián] maga táviratozott s teljesen diplomata módjára kezelte a tárgyalást. K[utschera]7 pedig dragománkodott. Ez nem módja, ököl is kell oda, nem csak tollszár.8 1 Burián István Thallóezynak sem mondotta el ebben az időben még, hogy a bosnyák tartományok annek­tálásának gondolatával foglalkozik; naplójában azonban több olyan bejegyzést találunk, amelyek bizonyítják, hogy Burián a soronkövetkező eseményekben sokszor lát indokot, ösztönzést arra, hogy ezt я lépést megtegye. 1907. márc. 20-án bosnyák mohamedán küldöttséget fogad, s feljegyzi: közöttük s Belgrád között erősödik a kapcsolat, ..most sakkhúzás sakkhüzás ellen" megy, május 11-én Conrad emlékiratáról jegyzi fel: „offenzív fellépésre", „háborúra készül", s ezután írja máj. 13-án: „Őfelségének átadtam a Bosznia-Hercegovina politikai helyzetére vonatkozó emlékiratot." (Denkschrift über Bosnien und die Herzegovina, W ien im Mai 1907. A 23 gépelt oldal, másolatban a Református Egyház Konventi Levéltára [a továbbiakban REKL] Burián iratok 42. cs.-ban található). Egy nappal később pedig beírja naplójába, hogy az emlékirat egy másolatát elküldte Aehrenthalnak. Május 17-én már azt olvas­hatjuk nála, hogy Ferenc József másfél órák hosszat beszélt vele az Emlékiratban foglaltakról s „annak alapgon­dolatait kegyesen jóváhagyta". ' Mesihat, v. meseihat = kinevezési jog, amelyet a mohamedán autonóm szervezet feje gyakorol Boszniában, ha ehhez a tartományok kormányzója — Burián — hozzájárul. 3 A re'isz-el-Ulema a boszniai mohamedánok feje (ulema = egyházi tudományokkal foglalkozó, azaz pap). * Seikh-ul-iszlám a mekkai mohamedán főpap. 'Thallóczy helytelennek tartaná, ha a mohamedán autonómia keretén belül a reisz-el-Ulema gyakorolna minden kinevezési jogot, aki jogait a mekkai főpaptól vagy a szultántól kapja, mert ezzel a Monarchia elvesztené beleszólási, döntési jogát a tartományok ügyeibe. E bejegyzés után gyorsírással még ennyit ír: „Ha módomban állana, most kellene elmennem innen s milyen szívesen mennék." • Hororitz (?) a közös pénzügyminisztérium egyik tapasztalt, régi pénzügyi szakembere, főtisztviselője, majd a Bosznia-Hercegovina-i kormányzóságon osztályfőnök. ' Kutschern Hugo а bosnyák-osztály egyik tisztviselője. 1886—1904-ig szarajevói civiladlatus, majd — idős korára tekintettel — visszakerül a pénzügyminisztériumba. " Thallóczy véleménye a tartományok ügyeinek intézéséről az, hogy vagy az ott élő nép szelleméhez, szoká­saihoz igazodjanak, vagy „erős kézzel" vigyék az ügyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom