Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
844 BOUOS FETtENC magyar kormánnyal sem szüntették meg az ez irányú tárgyalásaikat,14 3 ami a magyar reményeket fokozta. A magyar reakciós sajtó nemcsak a francia imperializmus általános „jóindulatát", szimpátiáját látta mindezekben a jelenségekben, hanem olyan vélemények is elhangzottak, hogy ,,ha az antant most határozná meg a békefeltételeket, kevésbé lennének (ti. az utódállamok) megelégedve hatalmas szövetségeseikkel".14 4 A csehszlovák burzsoázia számára viszont nagyon lényeges volt, hogy a francia imperializmussal keletkezett szakadás jeleit eltüntesse. Osusky Párizsból küldött bizalmas jelentésében, francia vélemények alapján értékelve a kialakult helyzetet, arra a megállapításra jutott, hogy lényegében kár volt Benes lépéséért, nem kellett volna Jugoszláviával egyezményt kötni: „...jobb lett volna elhalasztani a Belgráddal kötött szerződés aláírását és várni, míg Bukarest kifejezi hajlandóságát egy hasonló szerződés megkötésére".14 5 Szerinte, minthogy Bukarestben a talaj nem volt előkészítve, az előállt helyzetet nemcsak az olaszok, hanem a franciák is kihasználhatják a kisantant ellen.1 4 ® Nem véletlen, hogy ilyen körülmények között a csehszlovák diplomácia — korábbi nyilatkozataitól bizonyos mértékig eltérő módon — nagy sietséggel kezdte bizonygatni és sokoldalúan megokolni, hogy a csehszlovák burzsoáziának ez az önálló akciója nem ellenkezik Franciaország érdekeivel, hanem ellenkezőleg, a korábbi francia politikát követve, a fennálló viszonyok között a legkedvezőbb módon akarja Közép-Európa problémáinak megoldását elősegíteni. Ennek a célnak volt alárendelve Beneá említett beszéde is, amelyet 1920 szeptember elején a parlament külügyi bizottságában mondott el. BeneS ez alkalommal rámutatott, hogy a szerződés és a tárgyalások fő motívuma a szövetségesekkel való egység és összhang volt.14 7 Szembetűnő, hogy a kisantant létrejöttének okait öt pontba foglalta,14 8 s itt a magyar reakció elleni védekezés már a negyedik helyre szorult. Tehát a kisantant magyarellenességét már korántsem hangsúlyozta annyira, mint a szerződés szövege és az azt követő kijelentések. Annál többet beszélt a közép-európai gazdasági helyzet stabilizálásának és a forradalmi mozgalom elleni sikeres harc biztosítékai megteremtésének fontosságáról.149 Emellett azonban újra leszögezte azt az álláspontját, hogy a kisantant nem épülhet az újabb szovjetellenes intervenciós elgondolásokra. Benes ismételten hangsúlyozta, hogy az intervenciós politika értelmetlen, mivel egyik fél sem tudja a másikat legyőzni, így mindnyájan csak elvéreznének. Hangsúlyozta továbbá a „béke" fontosságát, amely a politikai, 143 Nemes D. : i. m. 328. 1. 144 Nemzeti Újság, 1920. aug. 12. 146 AMZV-Praha, Pafí2, 1920/238. (1920. szept. 6.). 146 Uo. 1,1 Ed. Benes: Problémy ... 92. 1. 148 1. Felfordulás, idegesség Európában, a jövő féltése; 2. gazdasági viszonyok Közép-Európában; 3. a föderalisztikus tervekkel szemben az új szövetség mennyiben jobb, 4. magyarellenesség, 6. a német és „orosz" blokk között álló blokk erősítése. (Ed. BeneS: Problémy. . . 84—91. 1.) 149 A kisantant az első lépés Közép-Európa új gazdasági és politikai rendszerének kiépítése felé, amely megteremti a külső biztonságot, lehetővé teszi a belső békés fejlődést, s az egyenesen vezet a politikai és szociális reformokhoz (BeneS: Problémy. . . 86. 1.). A kisantant célja, hogy Európa a lehető leggyorsabban konszolidálódjék. Ennek módszere: eltávolítani a konfliktusokat, a nyugalom megteremtése, ami biztosítja a gazdasági virágzást (uo. 97.1.). A bolsevizmus elleni harc legjobb eszköze szerinte „a béke atmoszférájának megteremtése az országban".
