Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
842 BOUOS FETtENC nyekkel járt volna a kisantant számára, ha a Vörös Hadsereg bevonul Varsóba. Ez esetben — szerinte — a csehek nem csupán semlegesek maradnak, hanem semlegességre kényszerítették volna Jugoszláviát és talán Romániát is. Ez a magatartás mutatja Csehország törékenységét és gyengeségét — állapította meg a lap. Szerinte a kisantant megalapításával Bene§ egyáltalán nem tesz szolgálatot Franciaországnak. „Benes szabad kezet akart adni az oroszoknak és a németeknek és pusztulni hagyni a magyarokat",13 0 holott Magyarország már „rendfenntartó állam", bűneiért már megbűnhődött s elért ahhoz a ponthoz, hogy „többé már nem elhanyagolható ország". ,,Ha az oroszok előrenyomultak volna és a magyarok megtámadják őket, a csehek rávetették volna magukat a magyarokra, mint a béke felforgatóira. A kisantant valószínűleg vigyázott volna, hogy Magyarországot lefegyverezzék és megbénítsák, mert azért alakult meg."131 A „La Matin" szintén méltatlankodva állapította meg, hogy a kisantant franciaországi, közép-európai és szovjetellenes terveiben a még el nem ejtett Magyarország ellen irányítja a fő tüzet, amely minden katonai erejét felajánlotta az antantnak, a szovjet Vörös Hadsereg elleni háború céljából.132 Az „Eclair" szerint e kettős szövetséget a lengyel balsikerek idején találták ki, s a Magyarországra gyakorolt katonai nyomás „Franciaországnak éppenséggel nem áll érdekében", hanem „a mostani helyzetben a legkedvezőbb ellenszer az lenne, ha Lengyelország, Románia és Magyarország között szövetség megkötését kezdeményeznék".133 Paléologue és Millerand elítélte azt is, hogy a kisantant önhatalmúlag akar nyomást gyakorolni Magyarországra. Szerintük ez felesleges, mert Magyarország lojalitásának biztosítására elég Franciaország is.13 4 Paléologue a „Temps" számára írt cikkében leszögezte, hogy a magyarok most bebizonyították, hogy ügyes államférfiakkal rendelkeznek, jól megértették a helyzetet, amikor felajánlották csapataikat a bolsevikok elleni harc céljaira. Kijelentette továbbá, hogy a cseh kormány magatartása e helyzetben eléggé furcsa volt. Nemcsak, hogy nem akartak a bolsevikok ellen harcolni, de védekezni sem akartak ellenük, ha megtámadták volna országukat. „Pellé generális közölte velem — folytatja Paléologue —, hogy a csehszlovák hadsereg semmi áron sem akar harcolni a bolsevikok ellen. Figyelmeztetnem kellett a csehszlovák kormányt erre a furcsa viselkedésre."135 Mindebből kitűnik, hogy Benes lépése kellemetlenül érintette a francia militarista köröket, mert keresztezte terveiket — ahogy erre az „Irish Times" is rámutat136 —, amelyek a dunai konföderáció felújítására irányultak. A kisantant nagyantantellenes beállítása tehát nem csupán magyar és francia jelenség volt. Benes is utalt arra, hogy a csehszlovák—jugoszláv egyezmény megkötése ellenállást váltott ki a nagyhatalmak részéről. „A kisantantot bírálták nyugaton is, kezdetben nem tetszett nekik..." — mondta 1924-ben.13 7 hogy Kun Béla Bécsben, Károlyi Mihály pedig Prágában készíti elő a cseh—osztrák proletariátus szövetségét. A lap szerint a kommunizmus győzelme automatikusan bekövetkezik mindkét országban. 130 Nemzeti Újság, 1920. szept. 7. 131 AMZV-Praha, Païiz, 1920/218. (1920. szept. 2.). 132 Uo. 133 Nemzeti Űjság, 1920. aug. 31. 134 Nemzeti Űjság, 1920. szept. 5. 13 * AMZV—Praha, Pa fiz, 1920/220. 136 Sborník zahraniéní politiky 1. I. ë. 20. (1920. okt. 14.). 137 Ed. BeneS: Pët let. . . 11 —12.1.
