Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 765 A kommunista párt kezdeményezésére ismét megalakult a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség,6 amely főfeladatának azt tartotta, hogy megszervezze a magyar ifjúság aktív részvételét a fasizmus elleni fegyveres küzdelemben. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség megjelentette a „Szabad Ifjúmunkás", majd a „Szabad Ifjúság" című lapot, amely harcba szólított a német és a magyar fasiszták ellen. A szövetség aktív részt vállalt a magyar partizánok hősies küzdelméből, ifjúsági fegyveres harci csoportokat szervezett. A nemzeti ellenállás diákmozgalma az Ifjúsági Szövetség diáktagozatává vált. 1944 novemberében a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség vezetésével ezek a diákcsoportok egységes szervezetbe tömörültek ( Magyar Diákok Szabadság Frontja). November 22-én megjelent a diákfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezete, továbbá a katolikus és a református egyház ifjúsági szervezeteinek közös nyilatkozata.7 A nyilasok és a hitleristák kétségbeesett kísérleteket tettek, hogy megállítsák a szovjet csapatok támadását és elfojtsák az országban kibontakozó fasisztaellenes mozgalmat. Ismeretes, hogy fokozták a terrort, a katonaszökevényekre és a bevonulást elmulasztókra halálbüntetést szabtak ki — minden vizsgálat és ítélet nélkül. A nyilasok elrendelték a gabona, a burgonya és a vágóállatok kényszerrekvirálását a helyi hatóság vagy a katonai parancsnokság belátása szerint. A GyOSz vezetőivel egyetértésben megszervezték a legfontosabb iparvállalatok értékes berendezéseinek leszerelését és Németországba szállítását. De a nyilasok és a hitleristák intézkedései nem tudták elfojtani az országban a fasisztaellenes mozgalmat és megállítani a szovjet csapatok előnyomulását. A magyar hazafiak forró szeretettel üdvözölték felszabadítóikat. Meggyőződtek róla, hogy a szocializmus országának katonái a szabadságot hozzák számukra. A Magyar Kommunista Párt felhívta a dolgozókat, hogy adjanak meg minden segítséget a szovjet csapatoknak a fasiszták elleni küzdelemhez, Magyarország felszabadításához. A fővárosi és környéki, továbbá a bányászvidékeken kibontakozó partizánmozgalom nagyobb lendületet kapott, midőn a hadi események áttevődtek az ország területére. Erre az időre jelentős változások következtek be a kommunista párt Katonai Bizottságának munkájában. Az előkészítő munkát a partizánmozgalom létrehozásának és szervezésének feladata váltotta fel. A pártcsoportok, pártsejtek és „akciógárdák" többsége harci csoporttá változott. Ezeknek a csoportoknak és á Katonai Bizottságnak a mozgatásával irányította a kommunista párt Központi Bizottsága a partizánharcot. A kommunisták vezetésével partizáncsoportok alakultak, robbantó alakulatok jöttek létre, amelyek merész támadásokat hajtottak végre a megszálló helyőrségek ellen, vasútvonalakat robbantottak, autókat gyújtottak fel, vonatokat siklattak ki.8 Október 6-án a partizánok felrobbantották a német fasizmussal kötött szövetséget megtestesítő Gömbös Gyula volt miniszterelnök szobrát.8 1944 novemberében a partizánok Budapest egyik kerületében, Kelenföldön 18 helyen rongálták meg a vasútvonalat. 1944. december 3-án a „Marót" 6 A Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget 1944 decemberétől Kommunista Ifjúsági Szövetségnek kezdték nevezni. 7 A magyarországi munkásmozgalom 1939 — 1946-ig. 361—363. 1. 8 Az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma (a továbbiakban Pl Arch.) A. VII. 2/86. »A Horthy-korszak rövid önéletrajza. Bpest. 1953. 72 — 73. 1.
