Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉD Y-KO RMÁ NY MEGALAKULÁSÁRÓL 63 Délkelet-Európában is sorra alakultak a fasiszta szervezetek, amelyek mind jelentékenyebb energiával működtek, s ez általános jobbratolódást eredményezett a szomszédos országokban.3 A politikai irányvonal módosítását a hazai erőviszonyok megváltozása is kívánatossá tette. Az 1935-ös választások nyomán átalakult a kormánypárt összetétele. Horthy a házfeloszlatási kézirattal és a nvíltszavazásos választás lehetővé tételével,, . . .fegyvert adott Gömbösnek, hogy ne csak a hadseregben, hanem a törvényhozásban is elhelyezhesse saját embereit . . . így sikerült felrobbantani a megelőző másfél évtized kormányzati politikájának parlamenti bázisát, az egységes pártot, és behozni olyan elemeket, amelyek készséges hirdetői és támogatói voltak minden szélsőséges és romboló (jobboldali — S.P.) irányzatnak . . ."4 Bár a párt egyik része — kb. egynegyede — inkább Bethlen, mint Gömbös híve volt, a többséget a fasiszta irányú „reformpolitikával" már korábban is rokonszenvező „agrárcsoport" és a kb. nyolcvan „homo novus" alkotta.5 Ez utóbbiak — zömmel volt köztisztviselők és katonatisztek —, akik az „őrségváltásában leginkább érdekelt réteget képviselték, a gömbösi eszmék legerőszakosabb, legharsányabb követői voltak, a képviselőház hírhedt „viharsarka". Persze ezek a nagy egységek még további mozaikokra tördelhetők. A konzervatív, avagy közkeletű nevén „csáklyás irányzat", amely a nagyburzsoázia és a nagybirtokos osztály6 politikai képviseletének tekinthető, néhány nagyiparosból7 és Bethlen átmentett híveiből állott. Meglehetősen heterogén összetételű volt az ún. „pannonista" csoport,8 amelyben a párt centrumának legaktívabb elemei gyülekeztek. Ez a frakció főként a városi úri középrétegekre támaszkodott. Létszámban legerősebb az ún. „agrárcsoport" volt, Bárczay Ferenccel az élén. Tagjai mind társadalmi helyzetüket, mind szemléletüket tekintve a 200 — 1000 holdas középbirtokos kategória reprezentánsai. A frakció legaktívabb és legszélsőségesebb elemei a „Cs", majd később „Serma" csoport néven ismert kislétszámú, de tömör és befolyásos magot alkották. Vezetőjük Mecsér András nyugalmazott huszártiszt volt, aki keveset szerepelt a széles nyilvánosság előtt, de mint a németek elsőszámú bizalmi embere annál aktívabban működött a kulisszák mögött.9 Az agrárcsoport — különösen Mecsérék — politikai felfogása nem állott messze a párt szélső jobbszárnyától, amelynek legnevezetesebb tagjai Marton Béla,, Baross János és Sztranyavszky Sándor voltak. Ez egy meglehetősen laza, széthúzó csoportosulás, mert egyikük sem volt hajlandó a másikat vezér-3 Szlovákiában a Hlinka-párt, Horvátországban az usztasák, Bulgáriában a Cankov-csoport, Romániában a Vasgárda. ' O. L. R/226/1289 Rassay Károly feljegyzései 37. 1. 6 Vő. G. A. Macartney : October fifteenth. A History of Modern Hungary. Edinburgh. 1966. I. köt. 130. 1. 6 Meg kell jegyeznünk, hogy a mágnások zöme inkább a legitimista kereszténypártot támogatta. 7 Biró Pál, Fellner Pál, Knob Sándor, Szurday Róbert stb. 8 O. L. B. M. VII. res. 1937—6 sz.; nevét a tagok állandó találkozó- ós vacsorázó helyéről, a Pannónia-szálló étterméről kapta. 9 A „Cs-csoport" név abból a furcsa véletlenből ered, hogy a csoport több tagjának nevében szerepel a cs betű. A ,,SERMA"-csoport nevet akkor kapták, amikor az egyik vezető személyiség, Jurcsek Béla, a Sertés- és Marhakereskedők Egyesületének elnöke lett. Ide tartoztak még az említetteken kívül Kölcsey István, Mocsáry Dániel, ós Csicsery-Rónay István.
