Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

594 EOLYÖIRATSZEMLE 1965. 4. (júl.) szám. — ROBERT JAY LIFTON: Egyéni típusok a történelmi válto­zásban : a japán ifjúság képe (369 — 383. 1.) Tokyo és Kyoto vezető egyetemein vizsgálja az ifjúság nézeteit, hogyan tükrö­zik azok korunk változásait. Jellemző rájuk a történelmi kizökkenés (historical disloca­tion), melynek oka a közelmúlt hirtelen változásaiban rejlik. Három jellegzetes ál­láspontot különböztet meg: a jövőben bízó, „tiszta kommunizmust" hirdető átalaku­íáspártiakat, a múlt szimbólumait őrző jobboldaliakat, és a múlt, jelen és jövő kö­zött modus vivendi-t kereső, kompromisz­szumokra hajló csoportot. Ez utóbbi a leg­népesebb, de hajlanak a pesszimizmusra. Frederick Wyatt észrevétele szerint a fenti csoportosítás megfelel a világméretekben jelentkező ultrakonzervatív — radikális -liberális felosztásnak. — D. A. Low vizs­gálja Buganda társadalmában az elmúlt 75 óv alatt végbement hatalmi erőeltoló­dásokat: A populizmus megjelenése В Ugan­dában (424—444. 1.). Az 1890-es években az uralkodó (a kabaka) teljhatalma meg­szűnt, átment a törzsfőnökök kezébe. Az 1950-es években a sorozatos népi mozgal­mak szövetségest leltek a kabaka személyé­ben és az 1962-es választással a bugandai parasztság felszámolta a törzsfőnökök tény­leges uralmát. Ezek a változások egybe­esteK és összefüggtek a gyarmatosítók meg­jelenésével és távozásával. — IRFAN HABIB azt vizsgálja, milyen források igazolják az uzsora (azaz a kamatra történő pénzköl­csönzés — függetlenül a kamatláb nagysá­gától) széleskörű elterjedését a Mogul biro­dalomban (393—419. 1.). 1964. 7. köt. 1. (okt.) szám. — OROON K. GHOSH megkísérli rendszerbe foglalni a különféle történetfilozófiai elméleteket: Az egyetemes történelem néhány elmélete ( 1 — 20. 1.) D. Hume-ot idézi: „aki ismeri a tör­ténelmet, az bizonyos tekintetben a világ kezdete óta él" —, ezért szükséges a tör­ténelem mélyenszántó tanulmányozása, he­lyes elméleti alapból kiindulva. A rövid terjedelemhez képest találóan foglalja ösz­sze az egyes gondolkodók nézeteit, saját csoportosítása szerint. — D. A. Low: Afrika átalakulásának tanulmányozása címmel kri­tikai szempontból tekinti át az elmúlt évek történeti irodalmát (21—36. 1.), hi­báztatva az eddigi gyakorlatot, amely többségében európai szemszögből vizsgálta Afrikát, így elsősorban az európaiak tevé­kenységét tárgyalta Afrika története alatt. Kiemeli az Oliver ós Matthews professzorok szerkesztésében készülő Kelet-Afrika tör­ténetet, amely magas tudományos fokon, a segédtudományok bevonásával valódi, afrikai szemszögű Afrika-történetet ad. Részletesen tárgyalja az afrikai történeti irodalom fő csoportjait, értékelve az egyes műveket és rámutatva a hiányosságokra és a fehér foltokra. A szerző helyteleníti azt is, hogy az afrikai kérdésekkel még ma is jórészt európai (és észak-amerikai) kutatók foglalkoznak, ez alól kivételt képez a nigériai Ibadan egyetemén folyó jelentős tudományos munka. Ugyanekkor Low óv az elszigetelt helyi hagyományokra szorít­kozó, azok jelentőségót mesterségesen fel­nagyító irányzatoktól is. — HAROLD К. SCHNEIDER az afrikai gazdaság és tár­sadalom kölcsönhatásait vizsgálja a házas­sági, válási, igazságszolgáltatási szokások és a kereskedelem viszonylatában (37 — 55. 1.). 48 afrikai „társadalom" (törzs) ese­tében táblázatban hasonlítja össze a meny­asszonyváltság, emberölésért járó vérdíj stb. közti eltéréseket, ezek fizetési módját (élelem, élőállat stb.). Vizsgálja a közössé­giről a családi földművelésre, a matri­archátustól a patriarchátusra való áttérés hatását ezekre. — GEORGE PÁSTI: Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa történetének össze­hasonlító tanulmányozása (102 —113. 1.) ál­lást foglal ilyen jellegű egyetemi tanulmá­nyok folytatása mellett. Néhány témát javasol: Japán a világtörténelemben, a feu­dalizmus a történelemben, a vallás és a mo­dern kapitalizmus, a modern tudomány ere­dete, gazdasági fejlődés és modernizálás, forradalmak, imperializmus, demokrácia és tótalitarianizmus. A cikk érdeme, hogy a fenti témákat érintő újabb történeti iro­dalmat felsorolja — a teljesség igénye nél­kül — egyben képet adva a. nyugaton folyó történelmi kutatások egyik ágáról. 1965. 7. köt. 2. (jan.) szám. — Forra­dalom és a törvény uralma (173 — 202. 1.) címen több szerző vitatkozik Indonézia utolsó 25 évének történelméről, elsősorban az igazságszolgáltatás alakulását vizsgál­va. — GARY В. NASH a philadelphiai jogászok társadalmi hovatartozása alaku­lását vizsgálva 1800 és 1961 között: A tár­sadalmi mozgékonyság és a jogi pálya (203 — 220. 1.), arra a kérdésre igyekszik választ kapni, milyen lehetőségei voltak а XIX. századi Amerikában az egyéni érvényesü­lésnek, karriernek — minthogy a közel­múltban erről sok vita folyt. Megállapítja, hogy Philadelphiában a jogi nevelés a veze­tő konzervatív ügyvédek kezében volt az ötvenes évek elejéig, miközben radikális oldalról állandó támadások órték a pályát, kétségbevonva létjogosultságát. Az új ügy­védek szinte kivétel nélkül régi, befolyásos proteátáns családok sarjaiból kerültek ki, míg Philadelphia lakosságának 27%-a 1870-ben idegen eredetű volt. Az ötvenes évekre a felsőbb osztályokból származó jogászok száma 44%-ra csökkent (1805-ben 72%!), de az alsóbb rétegekből származók

Next

/
Oldalképek
Tartalom