Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

594 EOLYÖIRATSZEMLE 1965. 4. (júl.) szám. — ROBERT JAY LIFTON: Egyéni típusok a történelmi változásban : a japán ifjúság képe (369 — 383. 1.) Tokyo és Kyoto vezető egyetemein vizsgálja az ifjúság nézeteit, hogyan tükrözik azok korunk változásait. Jellemző rájuk a történelmi kizökkenés (historical dislocation), melynek oka a közelmúlt hirtelen változásaiban rejlik. Három jellegzetes álláspontot különböztet meg: a jövőben bízó, „tiszta kommunizmust" hirdető átalakuíáspártiakat, a múlt szimbólumait őrző jobboldaliakat, és a múlt, jelen és jövő között modus vivendi-t kereső, kompromiszszumokra hajló csoportot. Ez utóbbi a legnépesebb, de hajlanak a pesszimizmusra. Frederick Wyatt észrevétele szerint a fenti csoportosítás megfelel a világméretekben jelentkező ultrakonzervatív — radikális -liberális felosztásnak. — D. A. Low vizsgálja Buganda társadalmában az elmúlt 75 óv alatt végbement hatalmi erőeltolódásokat: A populizmus megjelenése В Ugandában (424—444. 1.). Az 1890-es években az uralkodó (a kabaka) teljhatalma megszűnt, átment a törzsfőnökök kezébe. Az 1950-es években a sorozatos népi mozgalmak szövetségest leltek a kabaka személyében és az 1962-es választással a bugandai parasztság felszámolta a törzsfőnökök tényleges uralmát. Ezek a változások egybeesteK és összefüggtek a gyarmatosítók megjelenésével és távozásával. — IRFAN HABIB azt vizsgálja, milyen források igazolják az uzsora (azaz a kamatra történő pénzkölcsönzés — függetlenül a kamatláb nagyságától) széleskörű elterjedését a Mogul birodalomban (393—419. 1.). 1964. 7. köt. 1. (okt.) szám. — OROON K. GHOSH megkísérli rendszerbe foglalni a különféle történetfilozófiai elméleteket: Az egyetemes történelem néhány elmélete ( 1 — 20. 1.) D. Hume-ot idézi: „aki ismeri a történelmet, az bizonyos tekintetben a világ kezdete óta él" —, ezért szükséges a történelem mélyenszántó tanulmányozása, helyes elméleti alapból kiindulva. A rövid terjedelemhez képest találóan foglalja öszsze az egyes gondolkodók nézeteit, saját csoportosítása szerint. — D. A. Low: Afrika átalakulásának tanulmányozása címmel kritikai szempontból tekinti át az elmúlt évek történeti irodalmát (21—36. 1.), hibáztatva az eddigi gyakorlatot, amely többségében európai szemszögből vizsgálta Afrikát, így elsősorban az európaiak tevékenységét tárgyalta Afrika története alatt. Kiemeli az Oliver ós Matthews professzorok szerkesztésében készülő Kelet-Afrika történetet, amely magas tudományos fokon, a segédtudományok bevonásával valódi, afrikai szemszögű Afrika-történetet ad. Részletesen tárgyalja az afrikai történeti irodalom fő csoportjait, értékelve az egyes műveket és rámutatva a hiányosságokra és a fehér foltokra. A szerző helyteleníti azt is, hogy az afrikai kérdésekkel még ma is jórészt európai (és észak-amerikai) kutatók foglalkoznak, ez alól kivételt képez a nigériai Ibadan egyetemén folyó jelentős tudományos munka. Ugyanekkor Low óv az elszigetelt helyi hagyományokra szorítkozó, azok jelentőségót mesterségesen felnagyító irányzatoktól is. — HAROLD К. SCHNEIDER az afrikai gazdaság és társadalom kölcsönhatásait vizsgálja a házassági, válási, igazságszolgáltatási szokások és a kereskedelem viszonylatában (37 — 55. 1.). 48 afrikai „társadalom" (törzs) esetében táblázatban hasonlítja össze a menyasszonyváltság, emberölésért járó vérdíj stb. közti eltéréseket, ezek fizetési módját (élelem, élőállat stb.). Vizsgálja a közösségiről a családi földművelésre, a matriarchátustól a patriarchátusra való áttérés hatását ezekre. — GEORGE PÁSTI: Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa történetének összehasonlító tanulmányozása (102 —113. 1.) állást foglal ilyen jellegű egyetemi tanulmányok folytatása mellett. Néhány témát javasol: Japán a világtörténelemben, a feudalizmus a történelemben, a vallás és a modern kapitalizmus, a modern tudomány eredete, gazdasági fejlődés és modernizálás, forradalmak, imperializmus, demokrácia és tótalitarianizmus. A cikk érdeme, hogy a fenti témákat érintő újabb történeti irodalmat felsorolja — a teljesség igénye nélkül — egyben képet adva a. nyugaton folyó történelmi kutatások egyik ágáról. 1965. 7. köt. 2. (jan.) szám. — Forradalom és a törvény uralma (173 — 202. 1.) címen több szerző vitatkozik Indonézia utolsó 25 évének történelméről, elsősorban az igazságszolgáltatás alakulását vizsgálva. — GARY В. NASH a philadelphiai jogászok társadalmi hovatartozása alakulását vizsgálva 1800 és 1961 között: A társadalmi mozgékonyság és a jogi pálya (203 — 220. 1.), arra a kérdésre igyekszik választ kapni, milyen lehetőségei voltak а XIX. századi Amerikában az egyéni érvényesülésnek, karriernek — minthogy a közelmúltban erről sok vita folyt. Megállapítja, hogy Philadelphiában a jogi nevelés a vezető konzervatív ügyvédek kezében volt az ötvenes évek elejéig, miközben radikális oldalról állandó támadások órték a pályát, kétségbevonva létjogosultságát. Az új ügyvédek szinte kivétel nélkül régi, befolyásos proteátáns családok sarjaiból kerültek ki, míg Philadelphia lakosságának 27%-a 1870-ben idegen eredetű volt. Az ötvenes évekre a felsőbb osztályokból származó jogászok száma 44%-ra csökkent (1805-ben 72%!), de az alsóbb rétegekből származók