Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

584 FOLYÖIRATSZEMXE könyvekről, későbbi irodalomról és archiváld anyagokról adnak összesítést. — JACQUES ROUGERIE: A Nemzetközi Munkásszövetség szekciói és nemzeti föderációi (426 — 138.' 1.) bibliográfiai összesítést ad országok és témák szerinti csoportosításban az I. Internacionálé legújabb történeti irodalmáról. — MARC VUILLEUMIER: A festő Gustave Jeanneret levelezése (75 —112. 1.) bemutatja Gustave Jeanneret-t (1847 — 1927), aki Svájcban születettt, egy ideig Elzászban, majd 1867-től Párizsban élt, részt vett az Internacionálé szekcióinak tevékenységében, majd ismét Svájcba tért vissza, ahonnan tovább levelezett francia barátaival. 1872-ben rövid ideig Lyonban tartózkodik, majd újra Svájcban a juraiak neuchâteli szekciójának titkára lett, s így az egész korszakból érdekes levelezése maradt fenn nemcsak a francia szocialistákkal, hanem a svájciakkal is, kiváltképpen James Guillaume-mal. A közlemény 20 levelet tartalmaz az 1871 szeptember — 1872 október közötti időszakból. — J. ANNALES. ÉCONOMIES, SOCIÉTÉS, CIVILISATIONS. 1965. 4. szám. - H. JOHN HABAKKUK: AZ angol paraszt eltűnése (649 — 663. 1.) ennek okait abban látja: a XVI. században megnőtt a bérbeadott nagybirtok száma, mert a parasztcsaládok fiatalabb tagjai (a telek egy ágon lévén örökletes) csak így tudtak megélhetéshez jutni. Tőkés bérlő réteg jött tehát létre, így а majorsági föld szigorúan elválasztva maradt a paraszti földtől. Ez a paraszti föld azután nagyrészt kisajátításra került, ez az egyik alapvető oka a paraszt eltűnésének. De a kisajátítás nem tüntette el az egész parasztságot. További ok, hogy а nagybirtok felvásárolta a paraszti birtokot, a paraszt pedig hajlandó volt eladni, mert 1640 után megszűnt a mezőgazdasági árak emelkedése, s a súlyos földadó is a földtől való menekülésre ösztönzött. — E. ASHTOR: Árak és bérek a muzulmán Spanyolországban a X— XI. században (664—679. 1.) összehasonlítja a Földközitenger keleti arab területeivel: a jövedelmek nagyjából azonos szinten mozognak, a munkások jövedelme valamivel magasabb is volt Spanyolországban. — JACQUES DUBOIS külön térképmellékleten mutatja be a franciaországi egyházmegyéket és ismerteti a térkép összeállításának módszerét (680 — 691. 1.). — JESUS GARCIA FERNANDEZ: Nyílt földek és elkerített földek Ó-Kasztíliában (692 — 718. 1.) megállapítja, hogy a nyílt földek rendszere ott maradt fenn, ahol eredetileg kétnyomásos gazdálkodást folytattak (ano y vez), az elkerített földek pedig a háromnyomásos rendszerre vezethetők vissza (cultivo al tercio). — ALVARO CASTILLO: Népesség és ,.gazdagság" Kasztíliában a X VI. század második felében (719 — 733. 1.) a ,,millones"-nek nevezett 8 millió dukátos rendkívüli adónak az elosztását vizsgálja meg. Az adót 1590-ben vetették ki -első ízben azzal, hogy 6 évig szedik (később állandósult). A kivetés az 1542-es összeírás népességi adatai alapján történt, ez ellen azonban sok panasz érkezett, ezért 1591-ben újabb összeírást végeztek, és 1593-tól ennek alapján osztották fel az adót. A szerző összeveti az adatokat és úgy látja, hogy a lakosság száma és az adó mennyisége arányosan változott. Andalúzia volt a leggazdagabb vidék, itt az egy tűzhelyre eső átlagos adó 450 — 500 тагаvedi volt, a középső vidékeken 400 — 500, я szegény északi tartományokban pedig 300 — 400 maravedi. A gazdagság tehát а déli ós középső területek felé tolódott el. — A folyóirat két nagyobb összefoglaló szemlót közöl (számos szerzőtől), az egyik Iszlám és Észak-Afrika (807-833. 1.), a másik A hadsereg, a háború és politika (833 — 857. 1.), ez utóbbin belül JEANJACQUES HÉMARDINQUER ismerteti Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia а XVII. század második felében c. könyvét (836 — 838. 1.) 1965. 5. szám. — ALPHONSE DUPRONT: Könyv és kultúra a X VIII. századi francia társadalomban. Gondolatok egy ankétről (867 — 898. 1.) egy több szerző által írt munka eredményeit foglalja össze: 45 000 korabeli könyvet tekintettek át (a cenzúra elé benyújtott, de meg nem jelent könyveket is beleértve), megállapítható, hogy a tudományos érdeklódós, bizonyos enciklopédizmus iránti hajlam az egész századon keresztül érvényesül, nem lendül fel különösebben a forradalom előtti utolsó évtizedekben. — EMANUEL LE ROY LADURIE: A XI. és XVI. századi éghajlat: összehasonlító sorozatok (899 — 922. 1.) beszámol а Colorado állambeli Aspenben 1962 júniusában az Amerikai Tudományos Akadémia paleoklimatológiai bizottsága által rendezett ankét eredményeiről. A két korszakra a legkülönbözőbb helyekről gyűjtötték össze az adatokat, részben primér forrásokból (amelyek az aratás időpontjára, a virágzás, gyümölcsérés időpontjára stb. vonatkoznak), vagy az írott források mellett pl. а fák évgyűrűiből, ill. szekundér forrásokból (az írottak közül pl. a termés mennyiségére vonatkozó adatok, esőért könyörgő körmenetek adatai, a Nílus évi áradását rögzítő feljegyzések). Az így kapott adatokat grafikailag ábrázolták külön mellékleten, а XVI. századra vonatkozólag már a négy évszakra külön is megállapíthatók voltak az adatok.