Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

570 FOLYÓIRATSZEM LE 570 új hadtörténeti munkához fűz megjegyzéseket, az egyik a iasi-kisinyovi operáció történetét mondja el, a Budapest — Bécs — Prága című pedig a három ország felszabadítását. — A. JE. JOFFE összefoglalja a Szovjetunió és Latin-Amerika államainak diplomácia és gazdasági kapcsolatait, a kapcsolatok felvételét és kiterjesztését vagy más esetekben éppen megszüntetését a második világháború kitöréséig (79 — 88. 1.). — JOSÉ L. FRANCO sok adalékot hoz az első orosz forradalom kubai visszhangjára (89 — 93. 1.). — Sz. A. SZTYEGAR: A francia—olasz kapcsolatok a második világháborií előestéjén, 1938 október—1939 augusztus (94—103. 1.) megállapítja, hogy a francia jobboldal az olaszokkal való megegyezéstől várta a Németországgal kötendő egyezményt, ezért szorgalmazta. Mussolini viszont területi követelésekkel lépett fel, fenyegetőzött, s így az ismételt francia békülési kísérletek ellenére a helyzet egyre inkább kiéleződött. — A kémkedés történetét tárgyaló rovatban JE. В. CSERNXAK: Ki rejtőzött a ,,vas álarc" alatt? (104 — 117. 1.) а XVII. századi francia történelem egyik rejtélyét exponálja. — A folyóirat közli J. F. Becker két levelét az 1860-as itáliai forradalmi mozgalomról (131 — 139. 1.). — V. G. POLJAKOV ismerteti az ENSz-szel foglalkozó újabb angol ós amerikai munkákat, s megállapítja, hogy az elhallgatástól a valóság teljes kiforgatásáig a hamisítás sokféle formáját alkalmazzák (140 —150. 1.). — JE. F. JAZIKOV ismerteti a szovjet szerzők által 1960 — 1964 az Egyesült Államok legújabb kori történetéről írt munkáit (151 —155. 1.). — R. JA. CIRULNYIK ismerteti tartalmilag Hajdú Tibor: Michael Károlyi and the revolutions of 1918—1919 с. cikkét az Acta Historica 1964. 3 — 4. számából (185. 1.). — К. N. BARAKOV: A népi Magyarország 20 éve (190. 1.) beszámol a Szovjet Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság által 1965. március 31-ón rendezett ünnepi ülésről. — N. ISZTORIJA SzSzSzR 1965. 4. szám. — A. M. SZAHAROV: A hazai történelem jelentőségéről (3 — 12. 1.) azzal a javaslattal száll szembe, hogy a középiskolában szüntessék meg külön a Szovjetunió történetének a tanítását, s olvasszák be az egyetemes történetbe. Arra utal, hogy az 1920-as években már történtek ilyen kísérleteka Szovjetunióban, de ezek végül a történelem teljes felszámolására vezettek, s csak 1931 után következett be változás. Egyes országok történetének a tanulmányozására szükség van, hiszen a történelem konkrét tudomány, az egyes tények a fontosak, nem elvont sémák. AJionkrét tényanyag tanulmányozása pedig a hazai történelemben történhet meg a legkönnyebben. A többi ország történetét is kell ismerni, de a gerinc a hazai történet. Ennek különös eszmei nevelő szerepe is van, különösen az 1917 utáni történelemnek. E-zért helytelen, hogy számos egyetemi és főiskolai szakon nem tanítják. — N. N. VORONOV folytatja visszaemlékezéseit: A szovjet nép hőstette (13—27.1.) és Berlin elfoglalását tárgyalja. — V. O. Szapozsnyikov, V. G. VORONCOV: A Szovjetunió felszabadító küldetése a Távolkeleten a második világháború éveiben (28 — 48. 1.) részletes adatokkal támasztja alá, hogy Japán a háború idején állandó előkészületeket tett a Szovjetunió megtámadására. Az angolszász hatalmak csak 1947-re tervezték a Japán elleni háború befejezését, így a Szovjetunió fellépése Japán ellen döntő változást hozott. — A. D. SZTYEPANSZKIJ: A politikai csoportok az államtanácsban 1906—1907-ben (49 — 64. 1.) elemzi a 98 választott taggal bővült államtanács politikai állásfoglalását. A burzsoázia képviselőivel kiegészült tanácsban egy reakciós jobboldali, egy októbristákból álló centrista és kadetekből álló baloldali csoport alakult ki, a többség létrehozásának tehát ugyanaz a két módszere volt itt is lehetséges, mint később a III. dumában. — A vita-rovatban Z. K. JANYEL: Az un. kényszerített bérmunka kérdéséhez (76 — 86. 1.}- Indova, Preobrazsenszkij és Tyihonov cikkéhez kapcsolódva, mely a 2. számban jelent meg, azt bizonyítja, hogy a bérmunkát is vállaló szegényebb paraszti t kategóriák megléte még nem jelenti a kapitalizmusra való átmenetet. — Ugyanebben a rovatban M. JA. VOLKOV, SZ. M. TROJICKIJ: A parasztok burzsoá differenciálódásáról és a bérmunka piacának a kialakulásáról Oroszországban a XVIII. század első felében (86 — 105. 1.) sok adattal igazolják, hogy a közlekedésben, egyes iparágakban (sópárlás, pálinkafőzés, bőrkikészítés) alkalmazott bérmunka már tőkés jellegű, bár jobbágyok vállalkoznak rá. — A. A. KURNOSZOV, JE. SZ. LAGUTYIN: Hogyan és miért tanulmányozza a Pentagon a szovjet partizán-mozgalom tanulságait (173 — 188. 1.) áttekinti a vonatkozó amerikai irodalmat és megállapítja, hogy az amerikaiak a megszálló csapatokkal szemben tanúsítható ellenállás formáit kívánják itt megállapítani, s a saját megszálló csapataik számára hasznosítani a tapasztalatot. — V. G. POLJAKOV ismerteti azt a polgári történeti irodalmat, amely a Szovjetunió 1933 — 1935 közötti külpolitikájával, a kollektív biztonságért vívott harcával foglalkozik. (188 — 198. 1.) 1965. 5. szám. — Sz. M. KOROLIVSZKIJ Az ukrán nemzeti mozgalom az Októberi