Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
44 KÁI.LAY ISTVÁN A bormérés városaink bevételei között jelentős helyet foglalt el. Korpona városnak 1764-ben 3098,80 ft bevétele volt bormérésből, összes bevételeinek 35,9%-a,89 Óbuda mezőváros 1767-ben 4783,36 ft-ot (19,06%), 1769-ben 4807,36 ft-ot (20,21%), Pest 1771 áprilisában — egy hónap alatt — 117,04 ft-ot (0,43%) vett be bormérésből. Összes városaink átlagában a városi bevételek 13,84%-a származott bormérésből. Ezzel a százalékaránnyal a bormérés a városi bevételek között első helyen áll. A városi bormérés privilégiumát rendszerint a város szabad királyi rangra emelésekor kiadott kiváltságevél tartalmazta. A kiváltságlevél, a kifizetett megváltási díj fejében, csaknem minden esetben örök időkre engedte át a városnak a bor mérés jogát. Ez alól csak néhány város képezett kivételt. így az 1742. augusztus 24-i leirat szerint Győr város9 0 25,000 ft lefizetése ellenében a bormérés jogát csak július-augusztus hónapokra kapta meg. A Szabadka városnak a katonai igazgatásból való kivétele és privilegizált mezővárossá emelésekor adott kiváltságlevél arról beszél, hogy a város évi 2000. — ft-ért csak bérbevette a kocsmáitatást. A bormérés jogát Szent György—Szent Mihály nap között a kamarai uradalom tartotta fenn magának.91 Az 1745-ben Komárom városnak adott szabad királyi privilégium a város bormérését július-augusztus hónapokra korlátozta, ezt a jogot is a városnak évente újból és újból 20,000 — 1765 után 25,000.— ft-ért kellett megváltania. A magas évi megváltási összeg nagy bormérési bevételekre utal.9 2 A városok bormérését 1758-ig semmiféle rendelet sem szabályozta.Ebben az évben adott ki a bécsi Udvari Kamara egy városi bormérési szabályzatot.93 Ez a szabályzat rendelte el városi borszámadók és pincemester állítását, intézkedett a csaposlegények fix fizetéséről, illetve szüntette meg a tanácsosoknak adott természetbeni borjárandóságot. A bécsi Udvari Kamara előírta, hogy a városok milyen mértéket9 4 használjanak, vagy hogy a bort milyen áron adják.93 Abban az esetben, ha a város polgároktól vett bort, a tanácsosokat sem részesíthette előnyben.9 6 A városi bormérés történhetett pincében, arra kijelölt városi épületben, városi kocsmában, vendégfogadóban. Majdnem minden közepes vagy nagyobb 89 Az egyes rovatoknál százalékban vagy forint értékben szereplő, egyes városokat érintő adatok az illető város érintett évi számadása alapján kerültek kiszámításra. A százalékérték minden esetben azt fejezi ki, hogy az illető város azévi összes bevételein, kiadásain belül az egyes rovatok milyen arányban jelentkeztek. A kiszámításnál összeadásra kerültek az illető város érintett évi összes bevételei, ill. kiadásai, a nyert ősszeg alapján számítottam ki az egyes rovatok százalék-részesedését. — Az országos átlagokat a fennmaradt 223 városi számadás (28 város, lásd a függelék bevezetését) alapján számítottam ki oly módon, hogy az összes bevételeket, ill. kiadásokat, valamint az egyes rovatokat összeadtam. A bevétel-kiadások összegezésével nyert Ősszeg, valamint az egyes rovatok összege alapján — amint az az egyes városoknál is történt — számítottam ki, hogy az illető rovat az országos városi bevételek-kiadások hány százalékát tette ki. Hasonló módszert követ Tóth András Pest város 1703 — 4 évi gazdálkodásának ismertetésében (Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi szabadságharcig. Tanulmányok Budapest múltjából XIV. köt. Bpest 1961. 230 — 231. 1.). 90 HU. RoteNr. 770.1742. VHI. 24. fol. 544 — 554. Győr ekkor még nem volt szabad királyi város. 91 HU. Rote Nr. 775. 1743. IV. 23. fol. 308 — 366. 92 HU. Rote Nr. 792. 1745. IV. 12. fol. 212 — 239. 93 Civ. F. 8. 1758. XI. 30. 91 Civ. F. 2. 1755. VI. 30. 95 CU. F. 26. Rote Nr. 509, közös jegyzőkönyvin. 6-ról. 6. pont. Subd. 7. fol. 3. köv. 96 CU. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 3. 67/1774. jan. fol. 12. köv.
