Századok – 1966
Közlemények - H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség 461
470 H. HARASZTI ÉVA így kapcsolódott be a Testvéri Demokraták, ill. az Igazak Szövetsége londoni bizottságán keresztül Harney is a Kommunisták Szövetségének munkájába, és segítette Engels londoni propagandatevékenységét a Northern Star-on keresztül. A Kommunisták Szövetségének első kongresszusa után néhány hónappal, szeptemberben Brüsszelben megalakult a Testvéri Demokraták brüsszeli megfelelője, az Association Démocratique, amelynek alelnökévé választett ík novemberben Marxot. A szervezeti keretek kiépitését Engels ugyanakkor Párizsban folytatta. 1847 októberében a „Réforme" köré csoportosuk) francia demokratákkal tárgyalt; megállapodott a szerkesztőkkel, hogy az angliai és németországi helyzetről, valamint a chartista mozgalom előrehaladásáról ír számukra. Engels munkatársi tevékenysége a ,,Réforme"-nál október 26-án kezdődött az angliai kereskedelmi válságról írt cikkével és 1848 januárjában ért véget. 1847 októberében a Kommunisták Szövetségének londoni központja a brüsszeli körzethez fordult, hogy delegátust küldjön a szövetség II. kongresszusára. A vezetőség felkérte Marxot, hogy személyesen jelenjék meg a kongresszuson. A Kommunisták Szövetségének párizsi körzeti vezetősége pedig Engelst választotta küldöttjéül; így november végén Marx Brüsszelből, Engels Párizsból utazott Londonba a II. kongresszusra, útközben Ostende-ben találkoztak és megbeszélték a küszöbön álló kongresszus kérdéseit. A november 29.—december 8. között ülésező kongresszus hosszú viták után egyhangúlag elfogadta Marx és Engels nézeteit, és megbízta „egy a nyilvánosságnak szánt részletes elméleti és gyakorlati pártprogram megfogalmazásával". A kongresszus jóváhagyta a Kommunisták Szövetségének Szervezeti Szabályzatát is. E kongresszus fontos, nagyjelentőségű szerepet játszott a kommunista mozgalom fejlődésében, a Kommunisták Szövetségének megalapozásában, az új forradalmi tudományos világnézet eszméinek népszerűsítésében.35 A Kommunisták Szövetségének II. kongresszusa megnyitásának napján a Testvéri Demokraták által az 1830-as lengyel forradalom évfordulójára rendezett ünnepségen Marx és Engels is beszédet mondott. Marx átadta a brüsszeli Association Démocratique üzenetét, amely javasolta, hogy a két társaság, szorosabb kapcsolatban egymással, nemzetközi demokrata kongresszust hívjon össze a következő esztendőben. Majd a következőket mondotta: „Ahhoz, hogy a népek valóban egyesülhessenek, közöseknek kell lenni érdekeiknek. Ahhoz, hogy közösek lehessenek érdekeik, el kell törölni a mostani tulajdonviszonyokat, mert a mostani tulajdonviszonyok feltételezik a népek egymás közötti kizsákmányolását: a mostani tulajdonviszonyok eltörlése, ez csakis a dolgozó osztály érdeke. S kizárólag neki vannak meg az eszközei is ehhez. A proletariátusnak a burzsoázia fölött aratott győzelme egyszersmind győzelem ama nemzeti és ipari konfliktusok fölött is, amelyek manapság a különböző népeket ellenségesen szembeállítják egymással. Ezért a proletariátusnak a burzsoázia fölötti győzelme egyszersmind jeladás valamennyi elnyomott nemzet felszabadítására. . . Nektek, chartistáknak, ezért nem az a feladatotok, hogy jámbor óhajokat hangoztassatok a nemzetek felszabadításáról. Mórjetek csapást saját belföldi ellenségeitekre, s akkor abban a büszke tudatban lehettek, hogy csapást mértetek az egész régi társadalomra."3" Engels úgy vélte, hogy „az első döntő csapás, amely a demokrácia győzelmét, valamennyi európai ország felszabadulását vonja maga után, az angol chartistáktól fog kiindulni," — ekkor mondta Engels azt is, hogy több évet töltött Angliában, s ezen idő alatt „nyiltan" csatlakozott a chartista mozgalomhoz.37 A többi szónoklat közül kiemelkedett Jones beszéde, amely a varsói felkelésről élénk leírást adott, majd vázolta a különböző európai országok és Anglia közeledő válságát, s felhívta hallgatóit, hogy készüljenek fel a várható küzdelemre. Harney hosszan méltatta a lengyelek hősi küzdelmeit, üdvözölte Marxot és örömmel köszöntötte javaslatait, Engels szavaira pedig külön hálával hivatkozott. Michelot, Schapper, Oborski és más demokraták felszólalása után Harney és Engels javaslatára háromszoros hurrával éltették Európa neves demokrata lapjait, a Réforme-ot, a Northern Star-t és a Deutsche-Brüsseler-Zeitung-ot, a három nagybefolyású polgári lapot, a Journal de Débats-t, a Times-t és az augsburgi Allgemeine Zeitung-ot pedig háromszorosan lefujozták. A gyűlés a Marseillaise eléneklésével végződött.38 December elején Marx és Engels még tárgyalásokat folytatott a chartista vezetőkkel, előadást tartott a londoni Német Művelődési Egylet gyűlésein, majd Marx december 35 Anyagáról, illéseiről, a kongresszus résztvevőinek összetételéről kevés adat maradt fenn. Az angolokat a kongresszuson minden valószínűség szerint Harney és Jones, a Kommunisták Szövetségének tagjai képviselték. " Marx — Engels Művei. 4. köt. 395., 396. 1. 3' Uo. 396. 1. 38 Uo. Engels beszámolója. La Réforme, 1847. dec. 5. E gyűlésről még részletesebb beszámolót közölt a Northern Star dec. 5-i és a Deutsche-Brüsseler-Zeitung dec. 9-i számában.
