Századok – 1966
Közlemények - H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség 461
464 н. HARASZTI EVA ismertté és rokonszevessé tette Londonban széles körben alakját és működését. A másik esemény: Miklós cár júniusi londoni látogatása a chartisták jobboldali, Lovett körül csoportosuló, a Mazzini-ügy miatt erősen felhangolt kisebb táborát (Lövettet és Mazzinit ui. szoros barátság fűzte egymáshoz) hozta mozgásba. 1844. június 6-ára, a National Hallban nagy tömeggyűlést hirdettek, eien a sok chartista és külföldi, főleg lengyel emigráns előtt felsorakoztatták a cár minden bűnét és elmarasztalták az angol kormányt, amiért ily „zsarnok uralkodót*', az „európai despotizmus megszemélyesítőjét" vendégül látott. Felszólították honfitársaikat, a zsarnokságot gyűlölő angol munkásokat, akik már egy évtizede rokonszenvvel kisérték a lengyelek ügyét, hogy tiltakozzanak a Miklós-féle zsarnokok angliai látogatása és esetleges befolyása ellen. A gyűlésről éles kommentárokkal fűszerezett nagy beszámolót adott a Northern Star. 9 Nem sokkal utóbb Lovett kezdeményezésére „Valamennyi nemzet demokrata barátai" címmel megalakult Londonban az első nemzetközi egyesület, amelynek néhány angol radikális és lovettista, chartista résztvevője mellett számos francia, német és lengyel emigráns tagja volt. E pacifista, a baráti beszélgetéseket és egymás segítését célul tűző langyos emberbaráti egyesület egyaránt elriasztotta a chartisták többségét és a forrongó lelkű külföldi emigránsokat. A Lovett által fogalmazott első felhívás „Az öszszes nemzet emberbarátjához és igazság szolgájához, minden osztálybeli testvérhez", egyben az egyesület hattyúdala lett. A program nem elégítette ki a tagok többségét, lassú elmaradásukkal, távolmaradásukkal az egyesület csendesen kimúlt.1 0 Ami nem sikerült Lovettnek, sikerült Harneynak, aki Londonban késedelem nélkül felújította kapcsolatait az emigráns lengyel demokrata társasággal; S. Worzell, ,,a lengyel szocializmus atyja" és K. Stolzmann, majd utóbb L. Oborski az 1830-as felkelés egyik híres vezetője (ő később is nagy szerepet játszott a londoni emigráció életében, s az I. Internacionálé Főtanácsának tagja volt) rendszeresen látogatták a Northern Star Great Windmill utcai hivatalát. 1845 nyarán valószínűleg Engels és Marx révén Harney megismerkedett a német demokrata társaság vezetőivel, majd a francia emigránsokkal, s a „Red Lion" nevezetű kocsmában — az emigránsok és a Northern Star vezetői között a szokásossá vált találkozó helyen — élénk beszélgetések és viták folytak a közös tennivalókról. Engels még ez év tavaszán a rendőrségtől zaklatva Barmenből átköltözött Marxhoz Brüsszelbe. Ezidőtájt jelent meg „A munkásosztály helyzete Angliában" c. nagy műve. Marx ekkoriban fejti ki előtte részletesen a nagy vonásokban már kidolgozott materialista történelem-elméletet. Ekkor határozták el együttesen, hogy közös tanulmányutat tesznek Angliába, ahová tervüket valóra váltva 1845 júliusában érkeztek meg, és ahol kb. hat hetet töltöttek. „Ez idő alatt Marx — mint Mehring írja —, aki már Párizsban kezdett McCulloch-al és Ricardo-val foglalkozni, mélyebben betekintett a szigetország közgazdasági irodalmába, jóllehet az Engels birtokában levő.kivonatokon s könyveken kívül előszörre csak » a Manchesterben felhajszolható« könyveket nézhette át."11 Marx itt olvasta és kivonatolta a többi között Petty, Tooke, Cooper, Thompson ós Cobbett1 2 műveit. Augusztus közepén Londonban találkoztak Harneyval és az Igazak Szövetsége londoni vezetőivel, Schapperral, Moll-lal és másokkal. Augusztus végefelé Marx és Engels résztvett egy londoni megbeszélésen, amelyen chartisták, az Igazak Szövetségének vezetői és különböző országok forradalmi és demokratikus mozgalmainak képviselői vettek részt. E megbeszélésen elfogadták Engels javaslatát, hogy az egyes országokbeli demokrata és forradalmi mozgalomról való kölcsönös tájékoztatás végett alakítsák meg Londonban az Összes nemzetek demokratáinak társaságát. A javaslat Megvalósításában már személyesen nem vettek részt, még augusztusban mindketten viszszatértek Brüsszelbe, ahol Engels több cikket írt a Northern Star számára a német munkásmozgalomról és Németország állapotáról (Northern Star, 1845. szept. 13.; okt. 25.; nov. 8.). Engels és Marx javaslatának megvalósítása nem késett sokáig. Miután 1845 elejétől számos évfordulót együtt ünnepeltek meg a chartisták ós a londoni emigráns csoportok,13 •The Life and Struggles of William Lovett. London. 1876. 298-299. 1.; P. Brock: Polish Democrats and English Radicals 1832—1862: A Chapter in the History of Anglo-Polish Relations. The Journal of Modern History. 1953 jún. Vol. XXV. No. 2. 148. 1.; J. Went: The History of the Chartist Movement. London. 1920. 228-229. 1. 10 Lovett: i. m. 307-308. 1.; Schaven: i. m. 134. 1. 11 F. Mehring: Marx Károly életrajza. Bpest. ]957. 126-127. 1. "Sir William Petty (1623-1687), angol klasszikus közgazdász és statisztikus. - Th. Тоске (1774-1858), angol közgazdász és statisztikus, a eurrency-elmélet ellenfele, ártörténész. — Th. Cooper (1759 — 1840), angol, később amerikai demokrata politikai író, közgazdász és kémikus. — W. Thompson (1785 — 1833), földbirtokos, közgazdász, Owen követője, ricardianus szocialista. — W. Cobbett (kb. 1762 — 1835), angol politikus és publicista; kezdetben konzervatív, majd a chartisták előfutára, az általános választójogért és a dolgozók helyzetének megjavításáért vívott harcban. 13 Januárban Oborski elnökletével a lengyelek egyesülete a 20 éve kivégzett orosz dekabristák emlékének adózott, a gyűlésen résztvettek a chartisták, a francia, sőt még a Mazzini által vezetett, általában tartózkodó olasz emigránsok is. Az év első felében alapította meg Schapperrel együtt Oborski az Emberség és Igazság Barátainak Társaságát. Az év második felében O'Connor elnökletével az összes londoni emigráns szervezet együttesen emlékezett
