Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
34 KÁI.LAY ISTVÁN kivetni. A census regius kivetésénél végül az 1765 — 1771 évi városi számadásokat vették alapul.33 A városi számadásokkal kapcsolatban fentebb elmondottak ráterelik a figyelmet arra a tényre, hogy a városok több típusú kasszát is kezeltek. Ezek közül a bécsi Udvari Kamara számára legfontosabb a hadikassza volt, melyet III. Károly 1731. évi rendelete szerint a város házikasszájától elkülönítve kellett tartani. A hadikasszába vételezték be a beszedett contributiot. Szigorú rendelet tiltotta meg, hogy a contributio kifizetésekor a tanácsok a városi házikasszába nyúljanak, a hadikasszának kölcsönt adjanak. Olyan esetekben, ha a város a contributiot megállapíthatóan házikasszájából fedezte, a bécsi Udvari Kamara utasította a pénz visszafizetésére.34 A városi gazdálkodás, a városi bevételek-kiadások — tanulmányunk tárgya — szempontjából legfontosabb a városi házikassza volt. Ezen keresztül folytak be az összes bevételek, illetve ebből történtek az összes kifizetések. A városi házikasszát, melyet a források röviden „városi kasszának" neveznek, a többi kasszáktól szigorúan külön kellett kezelni. A házikasszába vételezték be városaink pénzösszeg formájában a természetbenieket is. Kamarai 33 CU. F. 26. Rote Nr. 530. Subd. 1. 41/1777. jan. fol. 40. 1771. X. 11. 34 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd 1. 12/1777. aug. fol. 117-118v. 1731. jail. 9-i rendelet. Ez a rendelet intézkedett a contributio kivetéséről is. Eszerint a kivetés a városi tanács közreműködésével történt . A kivetett adóról az adófizetők értesítést (,,libellum"-ot) kaptak, a jegyző aláírásával és a város pecsétjével ellátva. Az adót a perceptorok hajtották be, ellennyugta kiállításával. A városi háziadók nem kerülhettek be a hadikasszába és számadásokba. A hadikasszát a tanács gyakran ellenőrizte, hogy az adószedők a pénzt ne fordíthassák saját céljaikra. — A hadikassza külön kezelésére vonatkozókig: 1756-ban Kassán fordult elő, bogy a város 5422.—ft hadiadót házikasszájából fizetett ki (Civ. F. 3. 1756. jan. 5.). 1760-ban Breznóbányával kapcsolatban kapott leiratot a Magyar Udvari Kamara. A város a téli beszállásolásra házikasszájából kifizetett összeget a hadikasszából térítette meg. ,,A jövőben minden keverést (ti. a két kassza, házi- és hadikassza keverését) kerülni kell" — mondja a leirat (HU. Protokoll 1760. VIII. 20. fol. 309). A Commissio Mixta 1763. márc. 3-i ülése helytelenítette, hogy egyes városok — pénz hiányában — a hadiadó befizetésekor házikasszájukba nyúlnak; ezzel a két kasszát összekeverik (CU. F. 26. Rote Nr. 550. 1763. márc. 3.). — A XVIII. század második feléből nincs adat arra vonatkozólag, hogy ,,a városi jövedelemforrások az állami terheket és adókat fedezték" volna (Nagy István: i. m. 51. 1.). Afentebb idézett adatok mutatják, hogy a bécsi Udvari Kamara, de maga az uralkodó is, ellenezte a városi házi- és hadikassza összekeverését. — Egyes városokban a házi- és hadikassza szótválasztása már az általunk tárgyalt korszak előtt megtörtént (Komoróczy György: i. m. 11. 1.). Néhány város hadikassza bevételkiadásai: CU. F. 4. Rote Nr. 70. 91/Í774. szept. 17. fol. 128 — 139 Város Bevétel Kiadás Város ft d ft d Esztergom .... Korpona Trencsén Eperjes Szeben Kassa 9 478 4 250 3 082 16 778 2 089 14 707 25 1/12 55 3/3 69 3/6 10 3/4 16 1/2 27 11/20 8 615 3 319 2 925 16 642 1 995 14 707 66 2/3 85 50 29 1/2 19 27 11/20 A kiadások a Cassa Bellica-nak kifizetett összegekből tevődtek össze. A városok által szedett háziadóval a tanulmány nem foglalkozik, mivel a bécsi Udvari Kamarához felterjesztett, városi számadások bevétel-kiadás rovatai sem tartalmaznak erre vonatkozó adatokat . Ez azt mutatja, hogy a városi háziadót nem vételezték be a házikasszába. hanem külön kezelték.
