Századok – 1966
Tanulmányok - Kosáry Domokos: 1815 történetirodalmának kritikájához 371
1815 TÖRTÉ OT5TIR0DALMÁNAK KRITIKÁJÁHOZ 393 megfogalmazásakor, természet szerint, ezeket a rendelkezésére álló és neki megfelelő elemeket használta fel elsősorban. A keresztény vallás, mint a társadalmi és politikai rend „egyetlen alapja", az uralkodók ezen épülő összefogásának gondolatával együtt, ott szerepelt már abban a javaslatban, amelyet a cár a Bécsi Kongresszus első szakaszában, 1814 szilveszterén közölt Anglia, Ausztria és Poroszország megbízottjaival. E javaslattál a cár a Franciaország ellen alakult négyhatalmi koalíciót akarta újra megszilárdítani, de mint ismeretes, eredménytelenül: három nap múlva Anglia, Ausztria és Franciaország, Talleyrand javaslatára, titkos szerződést kötött a Szász- illetve Lengyelország birtokát óhajtó Porosz- illetve Oroszország ellen. Két hónap múlva a cár ismét a négyes szövetség, mint keresztény hatalmi összefogás megújítását szerette volna még a Kongresszuson elérni; Castlereagh azonban, aki előtt e kívánságát felvetette, ehelyett (tekintettel a francia szerződésre) mindössze olyan zárónyilatkozat közzétételét javasolta, amelyben a hatalmak általában kijelentik, hogy az új rendet, ha kell, fegyverrel is biztosítják.68 Végül, Napóleon visszatérése és végleges bukása után, 1815 szeptemberében, a második párizsi béke kidolgozása és aláírása között írta meg a cár, a francia fővárosban, a Szent Szövetségről szóló nyilatkozat szövegét. Valószínű, hogy szándékát előre jelezte, majd a fogalmazványt is megmutatta Krüdenernének, a gondolatot azonban nem tőle vette.6 9 A szöveget ezután Capo d'Istriával olvastatta el, aki, emlékiratai szerint, hiába próbálta megmagyarázni, hogy ez a diplomácia történetében merőben szokatlan, inkább manifesztumba kívánkozó valami. A cár azzal tolta félre tanácsadója kételyeit, hogy ő már döntött: a szöveget alá fogja iratni az osztrák és a porosz uralkodóval, a többi hatalom csatlakozását pedig „majd a ti dolgotok" lesz elérni.70 Ma már persze tudjuk, hogy I. Ferenc és IV. Frigyes Vilmos sem a cár eredeti fogalmazványát írta alá. Egyik sem akarta a cár óhaját visszautasítani. Miután azonban mindkettőnek aggályai voltak, Metternichet bízták meg a nyilatkozat átvizsgálásával és át javításával. Egy svájci kutató 1928-ban egybevetette a szöveg két változatát: a bécsi levéltárban megtalált eredeti példányt, amelyet a cár I. Ferencnek átadott, és az utóbb, hivatalosan közzétett nyilatkozatét.7 1 így meg tudta állapítani, miben álltak és milyen természetű aggá-68 Gentz Frigyes ki is dolgozta egy ilyenféle szöveg tervezetét; vö. F. v. Oentz : Tagebücher. I. köt. 1873. 443—446. 1. "9 H. L. Empaytaz: Notice sur Alexandre, Empereur de Russie. Genève. 1828. Paris. 18402. Nem látszik megbízhatónak Ch. Eynards azon állítása (i. m. II. 99. 1.), amely szerint Capefigue látta volna a fogalmazvány azon eredetijét, a cár kézírásával, amelybe Krüdenerné írta volna bele, más javítások mellett, a Szent Szövetség kifejezést is. 70 Capo d'Istria emlékiratát (Aperçu de ma vie) idézi H. Schaeder: i. m. 78. 1. Capo d'Istria titkára, Alexander Sturdza, szintén arról ir, hogy főnöke kétkedett a vállalkozás sikerében, de engedett a cár akaratának. Oeuvres posthumes. III. köt. Paris. 1860, 346. 1. Ezt támasztják alá Sturdza nővére: Roxandra Sturdza (a cárné udvarhölgye) emlékiratai is: Mémoires de la comtesse Edling, née Sturdza. Moscovie. 1888. 71 W. Näf : Zur Geschichte der Heiligen Allianz. Bern. 1928. Berner Untersuchungen zur allgemeinen Geschichte 1. — Vö. Ei Knupton: The Origins of the Treaty of Holy Alliance. History, sept. 1941, 132 —139. 1. A Metternich körül folyt viták szélsőségeire jellemző, hogy míg V. Bibi: Metternich. Leipzig—Wien. 19382, 193. 1. szerint a Szent ' Szövetségből Metternich csinált a népek ellen irányuló, fejedelmi szövetséget, addig Schaeder : i. m. 117. 1. ós ennek nyomán H. v. Srbik: Metternich der Staatsmann und der Mensch. III. köt. 86.1. szerint viszont a cári expanziót szolgáló Szent Szövetség Metternich kezében lett nemcsak a konzervativizmusnak, hanem a cári politika féken tartásának is „virtuóz módon használt politikai eszköze".
