Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
346 PINTÉIt ISTVÁN gül kénytelen volt a törvénytervezetet visszavonni. A szakszervezetek elleni újabb támadás s a szakszervezetek védelmére indított eredményes akciók újból megmutatták, hogy a munkásság egységes fellépése nem a szervezetek betiltását, hanem erősödését eredményezi. A kommunisták ugyanakkor rámutattak a szakszervezetek védelmének és a függetlenségi mozgalom erősödésének kölcsönhatására. Hangsúlyozták, hogy a szakszervezetek sikerei a függetlenségi erők sikerei is, sőt a szakszervezetek jogaiért folyó harc egyben szerves része a munkásosztálynak a háborúellenes fronton belüli -vezető szerepéért folyó küzdelemnek is.94 A kommunista és a baloldali szocialista tömegek súlyának jelentős növekedését tükrözte az 1942 tavaszán (március 19-én) lezajlott össz-szakszervezeti kongresszus is. A kongresszus határozatot hozott, hogy nemcsak a munkabéremelésért, az üzemi ellátásért, a 8 órás munkaidőért, a fizetéses szabadságért, a vasárnapi munkaszünetért és jövedelemadó csökkentéséért, hanem a szakszervezetek védelmében, az egyesülési és gyülekezési szabadság biztosításáért is helyi és össz-szakszervezeti akciókat kell indítani.9 5 A szakszervezetek védelméért indított akciók így a legtöbb szervezetben összefonódtak a bérharcokkal. Ilyenekre 1942 elején elsősorban kisüzemekben került sor, de néhány nagyüzem (Egyesült Izzó, Weiss Manfréd-gyár, Magyar Optikai Művek, Juta-gyár stb.) egyes üzemrészeiben is lezajlottak ilyen akciók.98 A kommunista és a baloldali szocialista munkástömegek, a párt és a szakszervezeti vezetők együttműködésének megszilárdulása mellett kedvező hatással voltak a háborúellenes erők szervezett együttműködésének kibontakozására a kül- és belpolitikai események is. A fasiszta német hadvezetőség 1942 tavaszára — hogy a moszkvai kudarcot jóvátegye és a keleti fronton a Szovjetuniót térdre kényszerítse — hatalmas offenzívát tervezett. Saját tartalékainak bevetése mellett igyekezett megszerezni „szövetségesei" minden katonai és gazdasági erőforrását. Magyarország — amely eddig katonailag a legkisebb áldozatot hozta — most a hitleri tervekben fontos szerephez jutott. A magyar kormány „megpuhítására" és az egész magyar haderő megszerzésére Hitler több, összehangolt akciót indított. Mint mindig, most is a területi kérdést tolta előtérbe. A román, s részben a szlovák fasiszták, akik eddig jóval több katonát áldoztak a fasiszta német érdekekért — részben ezekre az „érdemeikre" hivatakozva — a bécsi döntésekkel átcsatolt területek visszaadását követelték. Romániában erre a propagandára azért is szükség volt, mert a nagy katonai veszteségek miatt az elégedetlenség rendkívül megnőtt. Antonescu román miniszterelnök Magyarországgal szemben — Hitler tudtával felélesztett — területi követelései elsősorban tehát a román nép elégedetlenségének leszerelését, valamint a magyar kormánnyal szemben támasztott német követelések teljesítésének kicsikarását szolgálták. Hitler másik eszköze a kormányzóhelyettesi választás körüli belső ellentét volt. A kormányzó 1941 novemberében — korára való tekintettel, valójában a Horthy-dinasztia megalapozása céljából — felvetette a kormányzóhelyettes megválasztásának kérdését. E tisztségre fiát, Istvánt java-91 Illegális Szabad Nép, 20. 1. 95 PI Areh. ÉSz I. 1942/3. 90 Zágoni Ernő: i. m. 231. 1.
