Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
334 PINTÉIt ISTVÁN diákok, haladó értelmiségiek — a nagy gondolatban összeforrva azt példázták: készek a múlt nemes hagyományaihoz visszahajolni, hogy nemzeti, népi és szociális követeléseikben megerősödjenek, és követeléseiket készek a jövendő együttműködés sarkpontjává is tenni."2 1 Az előadások nagy közönségsikere rendkívül pozitív hatással volt a működő munkás-kultúrcsoportokra, és megkönnyítette a kommunistáknak, hogy minden szakszervezetben felújítsák a kultúrcsoportokat, illetve újakat létesítsenek. Új munkásszínjátszó kultúrcsoportok alakultak a vasas-, bőrös-, cukrászszakszervezetben, a Munkás Testedző Egyesületben, a Vasas Tornász Egyesületben és másutt.2 2 Olyan előadásokat tartottak, amelyek „németellenes harcot, a nemzeti összefogást, a magyar függetlenség gondolatát igyekeztek felébreszteni" a tömegekben.2 3 Egyes munkásszervezetek, mint pl. az SzDP VI. kerületi Nőbizottsága,2 4 a Ferencvárosi Munkás- és Tisztviselőotthon Szövetkezet2 5 és más szervezetek2 6 ugyancsak rendeztek kulturális előadássorozatokat. A nagyszabású kultúrmegmozdulások első szakaszának mintegy betetőzése volt az 1942 február elején a „Költő és kora" c. sorozat befejezéseként megrendezett József Attila-est. „Az érdeklődés oly nagy volt a költő és művei iránt — írja a Független Magyarország —, hogy a közönséget ketté kellett osztani, péntek este és vasárnap délelőtt több mint kettőezerötszáz ember hallgatta meg a műsort."2 7 A magyar nemzeti függetlenségi mozgalom fejlődésének fontos állomása volt a Népszava 1941 karácsonyi száma. Feltételei megértek az 1941 őszi sikerekben — az október 6-i és november 1-i tüntetésben —, a két munkáspárt közös akcióiban, s a KMP és az SzDP baloldal között megkezdett tárgyalások eredményeiben. A KMP KB 1941 november végén úgy vélte, hogy megteremtődtek az alapjai a különböző nézeteket valló, de a fasiszta Németország törekvéseivel szembenálló, az ország függetlenségének védelméért síkraszállni kész politikai erők közös mederbe gyűjtésének.28 Ügy vélte, demonstrálni kell a Hitler-ellenes erők erejét, a legkülönbözőbb árnyalatú politikai csoportok egymásra találását, s mindenekelőtt a közös kórusban a munkásosztály politikai súlyát, elsődleges szerepét 29 s meg kell teremteni a feltételeit az antifasiszta és Hitler-ellenes erők szervezett összefogásának. A kommunisták úgy vélték, hogy a Népszavának a függetlenségi mozgalomban eddig betöltött szerepe, tekintélyének megnövekedése a középrétegek és Hitler-ellenes polgári csoportok előtt, az ott dolgozó kommunisták és a bal-21 Népszava, 1941. dec. 16. Kállai Gyula: Tömeg és költője. Az Ady-estről szóló tudósításban a Független Magyarország főcímnek választotta: „Őrzők: vigyázzatok a strázsán. . ." Független Magyarország, 1942. jan. 5. 22 PI Arch. VKF Bírósága 1942 —H—193. 23 PI Arch. H — г—54. Ruttkai Ottó visszaemlékezése. 24 PI Arch. VKF Bírósága 1942—H—193. 25 Népszava, 1942, jan. 13. Két előadás. 20 Uo. A MÉMOSz kultúrcsoportja által tervezett előadássorozatra előadóként Szekfű Gyulát, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kovács Imrét és másokat hivtak meg. Az előadások azonban a márc. 15-e utáni események miatt elmaradtak (PI Arch. VKF Bírósága 1942 —H. 193). 27 Független Magyarország, 1942. febr. 9. Vasárnap délelőtt zsúfolt terem előtt megismételték a „József Attila-estet". 28 PI Arch. Skolnik József, Orosz Dezső, továbbá Gács László visszaemlékezései. 29 Illegális Szabad Nép, Bpest, Kossuth Kiadó. 1954. 24. 1.
