Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 287
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 289 pénzt valóban útjavításra fordították-e. 1774-ben utasította a Kamara Budát az útjavítás rovatban hamisan elszámolt 2,515.— ft pótlására.188 A városi regálé jövedelmeken belül legkevesebb kiadásuk a városoknak a vásári taxákkal kapcsolatban volt. Eltekintve a vásárfelügyelői fizetésektől, egyetlen kiadásuk a vásári bódék fenntartása volt. Városaink legtöbb helyen állandójellegű fabódékat tartottak fenn. A bécsi Udvari Kamara jó szemmel nézte, ha városaink minél több állandójellegű vásári bódét állítottak. 1771-ben utasította Debrecent, hogy az odajövő pesti, pozsonyi kereskedők számára vásári bódékat állítson.18 9 B) Városi ingatlan- és pénzvagyonnal kapcsolatos kiadások A városi kiadásokon belül „fenntartási költségek" összefoglaló címszó alatt meglehetősen nagy arányban — az összes kiadások 14,91%-ában — jelentkeznek épületek-, utcák-, kutak-, vízvezetékkel19 0 kapcsolatos kiadások. Az épületek fenntartásán belül olyan városi épületek fenntartása is szerepel, melyek városi regálé vagy egyéb jövedelmekkel állnak kapcsolatban. Ez magyarázza meg a fenntartási költségek magas százalékarányát. A városi ingatlan-vagyonnal kapcsolatos kiadások igen sokrétűek voltak; elsősorban a városháza, városi torony (óra), városfal, őrszobák, vámházak, iskolák, plébániák, vendéglők, mészárszék, börtön, allodiális épületek (csűrök), táglaégetők, fürdők, kutak, csatornák, terek, utcák fenntartási költségeit jelentették. 1757-ben uralkodói leirat hívta fel Bakabányát az építésre szoruló várostorony kijavítására. Nagybányán 1766-ban tatarozásra került a városháza, Selmecbánya 1769-ben 50,—ft költséggel a várostornyot javíttatta.191 Városi kutak építését, karbantartását a bécsi Udvari Kamara elsősorban tűzvédelmi okokból szorgalmazta. 1758-ban utasította Ózólyomot a főtéren két kút ásására, illetve létrával, csáklyával való fellátására. Ugyanez évben kapott Breznóbánya utasítást a főtéren levő kút tisztántartására.19 2 Városi csatornázással, vízvezetékkel — Pozsonytól eltekintve — korszakunkban nem találkozunk. Egyedülálló Bélabánya példája, melyet 1774-ben a bécsi Udvari Kamarának arra kellett inteni, hogy „ne folytasson erején felüli csatornázási munkákat".19 3 Városi utcák, terek rendbentartására rendszerint városi falvak jobbágyait vagy a városi börtön foglyait vették igénybe.19 4 Városi épületek javításához, új épületek emeléséhez kamarai engedélyre volt szükség. Az engedélyt a városok csak akkor kapták meg, ha az építkezés 188 Uo. fol. 3. Közös. jkv. 1774. febr. 22. 189 CU. F. 26. Rote Nr. 514. Subd. 4. 18/1771. okt. fol. 30. köv. 190 A városi köztisztasággal, csatornázással, vízvezetékkel kapcsolatos kommunális kiadásokat a városok ebben a rovatban jelentették; ebből kifolyólag különválasztásuk lehetetlen volt. 191 Bakabányára vonatkozólag: Civ. F. 6. 1757. jún. 7. Nagybányára " CU. F. 26. Rote Nr. 508. Subd. 5. fol. 260. köv. Selmecbányára " uo. RoteNr. 511. Subd. 2. 109/1769.máj.fol. 31 köv. 192 Mindkét városra vonatkozólag: Civ. F. 8. 1758. nov. 13. 193 CU. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 4. 138/1774. jan. fol. 3. v. 194 Civ. F. 8. 1758. nov. 13. továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 525. Subd. 1. 19/1775. júl. fol. 3-6.
