Századok – 1966
Krónika - Beszámoló Puskás Julianna kanditátusi disszertációjának vitájáról (Stier Miklós) 276
280 KRÓNIKA kérdés hallatlanul nagy és sokszövedékű csomóját jelenti a részletkérdéseknek, s ezek megválaszolása nem lehetett a disszertáció feladata. Sokszor nem is a jelölt szabad választásán, hanem a forrásadottságok korlátain múlt, hogy mely kérdéselemeket vette a disszertáció tüzetesebb vizsgálat alá. Végül pedig összefoglalóan a következőket állapította meg: az értekezés megfelel a kandidátusi fokozat követelményeinek, s egyben tanúságot tesz arról is, hogy a jelölttől további eredményes kutatómunkát lehet várni. Ezen az alapon javasolta a bizottságnak, hogy terjessze elő Puskás Juliannát a kandidátusi fokozatra. Szuhay Miklós — kapcsolódva az opponensek azon megállapításához, mely szerint kellő források hiján rendkívül nehéz közvetlen adatokkal bemutatni a tőkés bérleteknek a mezőgazdaság kapitalizálódásában játszott szerepét — kifejtette, hogy bizonyítékul szolgálhatnak ilyen esetben az országos termésátlagok is. Néhány adatot megemlítve rámutatott, hogy az 1871 —1885. évek átlagához képest az 1886 —1900 közötti terméseredmények nagyarányú növekedéséből következtetni lehet a tőkés bérletek jelentős szerepére. Szükségesnek tartotta továbbá annak megközelítő kimutatását, hogy milyen szerepük volt a tőkés bérleteknek a külö.iböző termelési övezetek kialakulásában. Puskás Julianna az opponenseknek adott válaszában részletesen kitért minden olyan problémára, amelyet Pach Zsigmond Pál és Szabó István felvetett. Mindenekelőtt kutatási módszerét és a disszert áció szerkezetét indokolta, elismerve, hogy a téma vizsgálatának kereteit térben és időben kiterjesztő összehasonlító módszer útkereső alkalmazása közben adódott problórr)ák jogos bírálatot vontak maguk után. E kritikai észrevételeket köszönettel fogadta, s rámutatott arra, hogy hasznosításukkal továbbfejleszti eddigi kutatásainak eredményeit. Örömmel állapította meg, hogy a disszertáció tulajdonképpeni tárgyát alkotó fejezeteknél az opponensek bíráló észrevételeikkel nem véleménykülönbségüknek adtak elsődlegesen hangot, hanem csupán az egyes megállapítások bővebb kifejtését, szélesebb körű alátámasztását igényelték, maguk is utalva a felvetett kérdések teljes tisztázásának nehézségeire. Két kérdésben azonban véleménye eltér az opponensekétől. Az egyik a generalpächterek problematikája. Újabb adatok és érvek felsorakoztatása után ismételten hai gsályozta, hogy a generálbérletet a kapitalizmusra áttérő mezőgazdaság átmeneti szakasza sajátos bérlettípusának tartja, amely, miközben egyfelől konzerválta, másfelől bomlasztotta is a régi viszonyokat. A másik vitakérdés az angol és a magyar tőkés bérlőréteg egybevetésével kapcsolatban merült fel. Puskás Julianna kifejtette, hogy Magyarországon nem lehet a tőkés bérlők keletkezésének falusi melegágyáról beszélni. Néhány speciális esettől eltekintve a tőkés bérlőróteg egyrészt nem a mezőgazdasági, pontosabban: nem paraszti népességből verbuválódott, másrészt, ebből következően nem valamifajta paraszti bérlőréteg mellett jelent meg, mint a bérlőtársadalom egy másik típusa; a bérlőtársad»lomra nálunk a mezőgazdaságon kívüli népességből kikerülő tőkés bérlők rétege a jellemző. A két vitakérdésen kívül elfogadta opponenseinek bírálatát., megköszönte tanácsaikat, az újonnan felvetett szempontokat, s azok értékesítésére ígéretet tett. Szuhay Miklós felszólalására reflektálva a jelölt elismerte annak lehetőségét, hogy bizonyos közvetett adatokkal is lehet összehasonlításokat tenni, ezek az összevetések azonban csak nagyon feltételesen és csak nagyon sok körültekintéssel kísérelhetek meg. Mtrei Gyula, a bizottság elnöke megállapította, hogy igen elmélyült vita alakult ki az értekezés problémái körül. Ebben, mint mondotta, az opponensek magas színvonalú véleménye mellett szerepe volt a jelölt tartalmas válaszának is. Pach Zsigmond Pál a jelölt válaszára reflektálva egyrészt még egyszer leszögezte véleményét a generálbérletek kérdésében, s rámutatott arra, hogy az uzsoratőkés jellegű behatolás a feudális, a kapitalizmus előtti termelési viszonyok konzerválásával egyben hátráltatóan hatott a parasztság tőkés jellegű fejlődésére is. Másrészt pedig az angol és magyar tőkés bérlőróteg keletkezésének összevetésével ismételten rámutatott arra, hogy Angliában is jelentős volt a nem mezőgazdasági eredetű tőkés bérlők rétege. A vita végén még Varga János szólt a generálbérleteknek a parasztság rétegződésében játszott szerepéről, s kifejtette azt a nézetét, hogy a generálbérletek jelentős mértékben járultak hozzá a parasztság gyorsabb ütemű elproletarizálódásához. A vita lezárultával a bíráló bizottság egyhangúan elfogadta a disszertációt, s javaslatot tett a TMB-nek, hogy Puskás Julianna számára ítélje meg a történettudományok kandidátusa címet. Stier Miklós
