Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 234

240 FOLYÓIItATSZEMLE (ahogy a görög városállamok helyet a római birodalom váltotta fel, úgy jön most is a szuverén államok helyébe az univerzális birodalom). Ezekre az elméletekre a peszszimizmus jellemző, nem ismerik el a társadalmi haladást. Az ismétlődések terén azonban csakugyan vannak jelenségek, amelyekre a marxista történettudomány csak a legújabb időben kezd felfigyelni, különböző társadalmi formációkon belül fellépő jelenségek, ahol ezeknek a hasonlósága vagy azonossága persze alá van rendelve a haladás fő folyamatának. Ilyen jelenség, hogy a pénzgazdálkodás megjelenése kiélezi a vagyoni ellentéteket; hasonló jelenségeknek hasonló erkölcsi normák felelnek meg (a magántulajdon védelme az osztálytársadalmakban). Engels is összevetette a korai kereszténységet és a korai munkásmozgalmat. Az ismétlődés oka vagy az, hogy a korábbi formáció elemei megmaradnak a későbbiekben is (így a pénzügyletek formái vagy a római jog továbbélése), vagy azonos folyamatokról és jelenségekről van szó (például egy új társadalmi formáció kialakulása idején az elszegényedő és lesüllyedő szabadok ellen hozott kegyetlen törvények, vagy a formáció utolsó szakaszában az osztályharc élesedése). Stajerman úgy látja, hogy az egyes formációkon belül az alap és a felépítmény jelenségei együttesen bizonyos struktúrában integrálódnak, az egész struktúra nem ismétlődik, de egyes összetevői igen. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás a kapitalizmusban erősen integrált tényező, a rabszolgatartó társadalomban csak gyengén. Egyes strukturális rendszerek több társadalmi formáción keresztül is ismétlődnek, így más és más egyéb struktúrákkal való kapcsolatukban lehet őket vizsgálni, ami pótolja a kísérletnek a történettudományban hiányzó módszerét. Ilyen jelenség például a kultúra kibontakozása, amikor széles tömegbázisa van, és hanyatlása, az individualizmus előtérbe nyomulása egy formáció végső szakaszában, amikor ez a bázis leszűkül. Az ismétlődésnek a szerző négy előfeltételét látja: 1. ha hasonló jelenségek által előidézett folyamatok azonosságáról van szó; 2. ha a formáció bizonyos szakaszaira jellemző folyamatok azonosságáról van szó; 3. ha a formáción belül akadnak nem lényeges, kevéssé integrált rendszerek; 4. a tagadás tagadásával, ha egyes elemek, amelyek korábbi korszakra jellemzőek, új, magasabb fokon ismétlődnek meg. Példaként felveti a mai nyugati burzsoá társadalom és az antik társadalom analógiáját: ma nyugaton erős „mobilitás" van a társadalmon belül, felemelkedés az uralkodó osztályba, de lesüllyedés is, s az alapvető osztályellentét továbbra is fennáll. Az ókori formáció végén ugyanilyen mobilitás mutatkozott meg: a rabszolgák egy része egyre inkább közeledett a szabadokhoz, viszont ezek közül sokan lesüllyedtek a rabszolgák közé, s az alapvető osztályellentét itt sem változott. — A. Sz. KUDLAJ: A Szovjetunió népeinek testvéri segítsége Ukrajna népgazdaságának helyreállításához a Nagy Honvédő Háború után (21 — 30. 1.) ismerteti a háború utáni helyzetet: 714 várostés több mint 28 000 falusi települést pusztítottak el a németek, 16 150 ipari üzemet (az üzemek 81%-át). Nagy volt a munkaerőhiány, s 1946-ban évtizedek óta nem tapasztalt szárazság nehezítette a helyreállítást. Ezek után beszámol arról, hogy az egyes szovjet köztársaságok és területek hogyan nyújtottak segítséget, vállalták egyes városok, üzemek vagy akár területek patronálását, munkásokat, gépeket küldtek, átadták tapasztalataikat. Ennek a segítségnek volt köszönhető, hogy 1951-re a termelés már 35,2%-kal túlhaladta az 1940. évi termelést. — V. V. GARMIZA: Hogyan árulták el az eszerek agrárprogramjukat (31—41. 1.) ismerteti a szociálforradalmár párt 1904-ben közzétett programját, amely a föld szocializálását tűzte ki célul (átadását az obscsinának és egyenlősítő felosztását a parasztcsaládok közt). Az 1905—1906 fordulóján tartott első eszer pártkongresszuson hoszszas vita folyt a program körül, de alapjában véve az eredeti tervezetet fogadták el. Lenin bírálta ezt a programot a magántulajdon és az árutermelés fenntartása miatt, de rámutatott objektíve haladó jellegére is. A februári forradalom után az eszerek egyre inkább visszakoztak eredeti programjukhoz képest, 1917 május-júniusában tartott harmadik kongrt sszusukon a jövő feladatává tették az agrárprogram megvalósítását. A paraszti ellenállás miatt szeptember végén az eszer földművelésügyi miniszter ugyan benyújtott egy tervezetet a földesúri földek kötelező bérbeadásáról, de ez még csak erősítette a földesurak tulajdonjogát. Éppen ezért vált ki november végén a pártból a baloldali internacionalista eszerek csoportja, amely elismerte a szovjethatalmat. Az eszer párt már 1917 koraőszétől kezdve rohamosan veszített népszerűségéből. — V. D. TYIHOMIROV: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának szocialista átalakítása (42 — 51. 1.) a koreai háború által félbeszakított folyamat kibontakozását mutatja be. A Koreai Munkáspárt Központi Bizottsága 1953 augusztusában hozott határozatot a szocialista áLalakulásra vonatkozólag, ekkor a birtokmegoszlás a következő volt: a gazdaságok 32,9%-a 1 csonbo alatti területen termelt (1 csonbo