Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

222 FOLYÓIItATSZEMLE árjegyzékeket, ezek hiányában a magánszámadásokat részesíti előnyben. A források statisztikai feldolgozásánál először is óv a számtani középarányos mechanikus alkalmazásától, azután a nyers számadatokból összeállított táblázatok „megtisztításának" folyamatát vizsgálja. Az előzetes tisztogatás az évszakok befolyását, a ciklikus hullámzások, a század tendenciáinak hatását igyekszik a számadatokból kiküszöbölni, a végső tisztogatás pedig a pénzhullámzás hatásainak eliminálása végett ezüst- vagy arany gramm-értékre számítja át az ársorozatokat. A szerzőnek éppen ez utóbbi művelettel kapcsolatban Van indokolt kételye. Rámutatva az effektív és a számolási pénzek, az előbbi kategóriában a nagy pénzek és a kis váltópénzek közti különbségre, az általános árindex felállításának önkényességére, az ár-és demográfiai változások kölcsönhatásának fémpénzben való kifejezhetetlenségére, elítéli az egyoldalú monetarizmust, és a speciális ártörténetnek a globális ártörténetbe, ennek pedig a globális gazdaságtörténetbe való bekapcsolásában látja az ártörténet válságának megoldását. A globális gazdaságtörténet érdekében felhívja a figyelmet a külkereskedelemnek a belkereskedelemmel, az iparnak a mezőgazdasággal, a városnak a vidékkel szembeni egyoldalú előtérbehelyezéséből adódó hibaforrásokra. — ZIMÁNYI VERA Bibliográfiai áttekintés a külföldi ár- és bértörténeti kutatásokról címen a XIX. századtól nekilendülő ár- és bértörténeti kutatásokról közöl problémakörök és országok szerint tagolt bibliográfiai áttekintést. — Az Évszázadunk nagy történetírói c. rovatban Sz. M. DUBROVSZKIJ rajzolja meg A sztálini személyi kultusz által politikai és tudományos téren méltatlanul diszkreditált nagy szovjet történész, Mihail Nvikolajevics Pokrovszkij (1868 — 1932) életútját, emberi és történetírói egyéniségét. Az Orosz történet a legrégibb időktől 1917-ig c. művéből azután közölt szemelvények a kétségtelen marxista történetírói erények mellett rámutatnak Pokrovszkijnak a kereskedelmi tőke közép- és újkori szerepének, a cárizmushoz való viszonyának eltúlzásában, az 1906 — 07-es orosz polgári demokratikus forradalom jellegének téves megítélésében kiütköző hibáira is. — Az Akik közelről látták . . . c. rovatban titkárainak feljegyzéseiben Lenin utolsó napjairól olvashatunk, elsősorban arról a megrendítő küzdelemről, amely nem csökkenő politikai tevékenységvágya és fogyó életereje, valamint az egészségügyi és politikai okokból rákényszerített korlátozások közt folyt. A feljegyzésekből fény derül a Lenin—Krupszkája — Sztálin közti incidensre is.—I. M. MAJSZKIJ Churchill és Beaverbrook c. emlékirat-részlete arról az érdekes fejleményről számol be, mint sikerült a londoni szovjet nagykövetségnek fokozatosan áttörnie politikai és társadalmi elszigeteltségét s őszinte együttműködést kialakítania a náci veszély elleni közös fellépés alapján a fönti nagy angol konzervatív politikusokkal. — A. E. BOGOMOLOV, volt szovjet ügyvivő a Pétain-féle vichy-i kormánynál a szovjetellenes német támadás különböző visszhangjáról számol be a kollaboracionista vichy-i kormány vezető politikusai, az egyszerű franciák és a szintén németellenessé vált orosz emigránsok köréből. 1941. jún. 30-án a vichy-i kormány német nyomásra megszakította a diplomáciai összeköttetést a szovjet kormánnyal. — A Szemle rovat Összefoglaló munkák — Középkor — Újkor — Napjaink története — Afrika címszavak alatt 36 külföldi egyetemes történeti mű alapos ismertetését nyújtja. — Új rovatként jelenik meg a tájékoztatóban a Viták — kongresszusok című rovat amely az afrikai nacionalizmusokról lefolyt angol, a nyugat-európai szénbányászat történetéről rendezett francia vitaanyagát, a felvilágosodásról szóló genfi nemzetközi kongreszus előadásait (köztük Gyergyai Albertét) ismerteti, s krónikát ad 1963 őszének történészkonferenciáiról. (1964) 6 — 6. sz.: A kettős szám törzsanyagát Latin-Amerika társadalmi és politikai fejlődéséről, valamint historiográfiájáról összeállított anyag alkotja. M. DANILEVICS Osztályerők és osztály viszony ok a latin-amerikai országokban c. tanulmánya a külföldi monopóliumokkal összenőtt helyi agrároligarchiában és nagytőkében, a lényegében belső piacon működő, következetlen nemzeti burzsoáziában, a lakosság túlnyomó többségét alkotó kisföldű vagy földtelen parasztságban és az összlakosság egyre növekvő, jelenleg 12,2%-át kitevő munkásságban jelöli meg az alapvető társadalmi osztályokat. — A Latin-amerikaiak Latin-Amerikáról c. összeállításban GERMÁN ARCJNIEGAS Latin-Amerika XX. századi politikai irányvonalait elemzi, amelyeket lényegében az unió és a federáció, a fehérek és a színesek, a radikálisok és a konzervatívok vagy a liberálisok és a konzervatívok kettőssége jellemez. A szerző részletesen elemzi a két irányzat harcát az egyes latin-amerikai országok, főleg Mexikó és Brazília történetében, és árnyalatosan jellemzi az egyes diktatúrákat a régi típusú mexikói Diaz-félétől az új típusú argentin Peron-féle diktatúráig. A kiélezett belpolitikai küzdelmek és a külső érdekek gyakorolta nyomás hátráltatja a sürgető szo-