Századok – 1966

Történeti irodalom - Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága (Ism. Borus József) 214

214 TÖRTÉNETI IRODALOM Az egyetemek tárgyalása után a városi iskolák, a céhes nevelés vizsgálata következik, mely új anyaggal gazdagítja az eddigieket, az anyanyelvi oktatás említésével, a számtantanítás részletezésével, vagy a céhek esetében a rendszeres munkaoktaLás bemutatásával. A városi polgárság művelődési viszonyainak számbavétele során vdágosan érzékelteti a szerző, hogy olyan új törekvések jelentkeznek itt, melyek túlmutatnak a középkor oktatási-nevelési eszményein, céljain, intézményein. Művét ilymódon a további fejlődés körvonalainak vázolásával fejezi be. Az elmondottakból talán egyértelműen kitűnik, hogy a feldolgozott anyag logikus ós gazdaságos kezelésének lehetünk tanúi a könyv olvasása közben. A kötet kimagasló értéke talán még teljesebb lett volna, ha a szerző az alsóbb néprétegek tömeges nevelése tekintetében részletesebb elemzést nyújtott volna. Ennek különös jelentősége a feudalizmus jármába tört „pogány" népek esetében van. A templombajárásra kényszerítő törvények és rendeletek vizsgálata, egyes szentbfeszédek elemzése, jó kiinduló pontot nyújtanának. E vizsgálódás keretében a keresztény erkölcsi elveknek — a kötetben tárgyaltaknál — részletesebb ismertetésére is lehetőség adódnék. Feltétlenül hiányérzetet kelt, hogy csak az uralkodó elvek és szervezetek oldaláról közelíti meg témáját a szerző. Igaz, hogy a közelmúltban egy részletes feldolgozás jelent meg a népoktatási ós népnevelési törekvések jelentkezéséről a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban, de a sorozat összefoglaló jellege lehetővé teszi és talán meg is kívánja az eddigi-eredmények szintetizálását. Végezetül mógegyszer aláhúznánk a megjelenő egész sorozat, ezen belül a most tárgyalt kötet hasznosságát és jelentőségét. KARDOS JÓZSEF KOLTA LÁSZLÓ: PERCZEL MÓR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (Perczel Mór Közgazdasági Technikum Bonyhád, 1963. 61 ).) A bonyhádi közgazdasági technikum hasznos és érdekes füzetet jelentetett meg névadójának, Perczel Mór tábornoknak 150. születésnapja ulkalmából. Dr. Kende Ferenc technikumi igazgató előszavában példaképül állítja a tanulóifjúság elé a község legnagyobb fiának életét. A többrészes füzet első, nagyobb része Kolta Lászlónak, a bonyhádi közgazdasági technikum történelemtanárának, a Perczel-kérdés ismert, neves kutatójának Perczelről írt életrajza. Célját a szerző ekként fogalmazza meg: „Tanulmányunk nem lép fel a tudományos elemzés igényével, hanem csak összefoglaló ismertetést kíván adni Perczel Mór pályafutásáról, kiemelkedő politikai és katonai tetteiről, haladó egyéniségéről" (5. 1.). Kolta László tanulmánya külön pontokban tárgyalja Perczel Mór ifjúságát, a reformkorban, majd 1848—49-ben játszott szerepét, életét az emigrációban, végül öregkorát 1867 után. Az olvasmányosan megírt munka Perczel gyermek- és ifjúkoráról az ismert tényeket mondja el: Vörösmarty szerepét a Perczel családnál, Perezelnek az 6. tüzórezredben kadétként eltöltött éveit és ott 1830 — 31-ben a lengyelek megsegítésére szervezett összeesküvését, mely majdnem életébe került. Részletesebb ennél a „Perczel Mór a reformkorban" című, Perczel 1831 és 1848 közötti tevékenységét ismertető pont. Perczel életének e szakasza voltaképpen két részre oszlik: megyei keretek között, elsősorban Tolnában, részben pedig Fejér és Baranya megyében vívott politikai harcokra, illetve az 1843 — 44-es országgyűlésen folytatott tevékenységére. Az egész időszakból két mozzanat érdemel külön említést: az első védegylet alapítása Tolna megyében 1842-ben, tehát az országos mozgalmat megelőzően, és Kossuthtal való szoros politikai, baráti knpcsolala. A kerek 30 oldalra terjedő életrajznak kétötödét Perczel 1848 — 49-es szerepének leírása teszi ki. E részben Kolta László szinte napról napra nyomon követi Perczel tevékenységét 1848 tavaszán és nyarán, a forradalomban, a képviselőházban, majd ősztől a hadseregben. Érdekesen ír Perczel képviselőházi tevékenységéről, hadvezéri pályájának kezdetéről ós állomásairól. Részletesen és ismételten kitér az ismert Perczel—Görgey, majd a Perczel —Kossuth ellentét problémájára. Kolta végső összegezése Perczelről: ,,A forradalmi hadvezér típusához kell sorolnunk. A kezdeményezés embere volt, gyors elhatározó képesség jellemezte. Vakmerő és bátor volt, váratlan támadásaival nemegy-