Századok – 1966

Történeti irodalom - Magyarok és a Risorgimento (Ism. Lukács Lajos) 198

( TÖRTÉNETI IRODALOM 199 folytatott harcok során kapcsolódott be a hadműveletekbe. A történeti források szerint Mogyoródy Adolf ós Figyelmessy Fülöp, néhány magyarral együtt, csak Palermo bevétele után, 1860. július 8-án érkeztek meg Szicíliába. Eberhardt Károly ezredes még későbbi időpontban, a Pianciani-expedicióval jött Szicíliába. Winkler Lajos ezredes a palermói harcokban nem vehetett részt, hiszen 1860. július 24-én érkezett meg Szicíliába a Sacchi ezredes vezette expedícióval. Utalnunk kell arra, hogy a szerző téves fogalmat használ, amikor a legkülönbözőbb személyek tevékenységének leírásánál megjegyzi, hogy „Garibaldi légiójában" küzdött. A szerző nem tisztázza, hogy mit is ért tulajdonképpen ezen. A történeti irodalom tud Garibaldi 1860. évi expedíciós seregéről, vagy más néven dél-olaszországi hadseregről (Esercito Italia Méridionale). Ennek keretében ugyan zömmel olasz egységek működtek, de nevezetes szerephez jutottak a nemzetközi alakulatok is, mint például a magyar légió. Az utóbbi katonai egység a Garibaldi magyar légiója elnevezést is kiérdemelte. Az egyes személyek szerepe, megítélése szempontjából nem közömbös tudni, hogy hol működtek, olasz alakulatnál, vagy a magyar légiónál — ami viszont a szerző szövegéből egyáltalán nem derül ki. A „Garibaldi légiója" általános elnevezés, ehhez semmiféle segítséget, támpontot nem nyújt, sőt zavarokra vezet és félreértésekre ad okot. A szerző a gazdag légiós névsorban 1762 nevet sorol fel. A névsor összeállításánál többek között széleskörű irodalmi anyagra támaszkodott, visszaemlékezésekre, naplókra, kisebb-nagyobb lélekzetű újságcikkekre. Vagyis elmondható, hogy érdeklődési körébe vont úgyszólván minden lényeges és lényegtelenebb leírást, ami valamilyen összefüggésben van a kérdéssel. A felhasznált munkák, ú'ások természetéből következik, hogy a felhalmozott nagymennyiségű adalék ugyan számos vonatkozásban tájékoztatást nyújt, de erőteljes kritikai felülvizsgálatot igényel, illetve további alapos kiegészítés, a hiányzó adatok pótlása szükséges. Hatalmas munka fekszik Ács Tivadar összeállításában, igen kitartó és aprólékos kutatómunkát igényelt az általa nyújtott nagy mennyiségű anyag feltárása és bemutatása. Ami viszont nyilván további feladatként vár megoldásra : az életrajzi adatok további kiegészítése, ellenőrzése, pontossá tétele és a belső egyöntetűség, a szempontok határozott kidomborításának érzékeltetése az egyes személyek életrajzának előadásában. Jelenleg rendkívül sok az egyenetlenség, a lazaság, viszonylag könnyen elérhető adatoknak is a hiánya. Mindennek kiküszöbölése felettébb növelte volna a munka használhatóságát, értékét. Arra aligha vállalkozhatnánk, hogy a. gazdag névsor minden egyes személyével külön kritikailag foglalkozzunk, csak néhány ismertebb, kiemelkedő szereplő tevékenységével kapcsolatban hívjuk fel a figyelmet egyes vonatkozásokra. Többek között Frigyesy Gusztáv nem volt tagja Garibaldi magyar légiójának 1860-ban, a „gaetai zászlóalj" 3. századának volt a parancsnoka. 1861-ben sem a magyar légiónál, hanem olasz egységnél működött. 1862-ben Aspromontenál Garibaldival tartott, de nem került Garibaldival együtt a varignanoi erődbe, hanem Genova közelében, Monte Forte Ratti erődjébe zárták. Fogságából történt szabadulása után egy ideig a magyar légióhoz tartozó cuneoi tiszti iskolán tanított. A,, Dünyov" — helyesen Dunyov —Józsefről írottak teljesen tévesek. Nyilván- Dunyov István ezredesről van szó. Ez utóbbi azonban nem bulgáriai születésű, hanem bolgár származású. 1816-ban született Temes vármegyében Vingán. 1850-ben így nem is lehetett „40 éves", hanem csak 34. Palermo ostrománál nem is vehetett részt a harcokban 1860 május végén, Dunyov ugyanis közel két hónappal Palermo elfoglalása után, az úgynevezett Sacchi expedícióval érkezett oda 1860. július 24-én. A magyar légiónak nem volt. tagja. Olasz ezredet vezetett, mely Eberhardt dandárához tartozott. A volturnoi csatában szerzett sebesülése következtében vesztette el fél lábát. Öccse, Dunyov József (ós nem Antal) nem vehetétt részt Garibaldi expedíciójában, hiszen jóval annak utána érkezett Olaszországba, azon céllal, hogy beteg bátyját ápolja. Krivácsy József pedig nem lehetett ott „Palermo bevételénél", mert egyáltalán nem vett részt Garibaldi expedíciójában, sem a volturnói csatában. 1860-ban. Türr Istvánnal nem folytathatott „röpiratháborút" —, hanem a későbbi években. Eberhardt Károly ezredes, aki 1860-ban nem volt tagja a magyar légiónak, nem tüntethette ki magát a „Nápolyért vívott harcokban", mert a város békésen meghódolt, hová Garibaldi „az ötszázezres lakosság viharos ünneplése közepette" vonult be, ós a „nép tapsa és hősies magatartása elég volt ahhoz, hogy 1860. szeptember 7-én tehetetlenségre kényszerítse a bourbon hadsereget" (Garibaldi emlékiratai). Amit Eberhardtról viszont el kell mondani, az az, hogy 1862-ben Aspromontenál Garibaldira lövetett és érdemeit a savoyai dinasztia elismerte. Őváry Lipót nem vett részt Palermo ostrománál, később érkezett Szicíliába, Eberhardt dandáránál szolgált. Vetter Antal egyáltalán nem vett részt Garibaldi dél-olaszországi hadjáratában, a magyar légiónak nem parancsnoka, hanem főfelügyelője volt, ós 1860. december 12-én vette át tisztségét, melyet 1861 május elejéig töltött be. így Vetter nem