Századok – 1966
Történeti irodalom - Tyrowicz; Marian: Towarzystwo demokratyczne Polskie 1832–1863 (Ism. Kovács Endre) 194
194 TÖRTÉNETI IRODALOM vert küldött neki ajándékba, Szvjatoszláv gyönyörködött benne, és dicsérni kezdte. Ez a tény fegyverszeretetéről tanúskodik" (76. 1.), a IX. században Szvjatoszlávot Magyarország (sic !) látta el lovakkal (66. 1.). Egyéb kortörténeti fogalmak használata is megjegyzésre méltó: a haza szabadsága a frankoknál (125. 1.), az orosz állam nemzeti egysége 1328-ban (244. 1.), össznépi jellegű felkelés Kulikovonál (264. 1.), sok nemzetiségű orosz állam a XV. században (374. 1.), nemzetiségi szervezet a IX. században (457. 1.), a zsoldosok egyes nemzetiségeinek nemzeti-harci tulajdonságai (504. 1.). * Érdekes kísérletet tett a könyv kiadója a magyarországi hadiesemények beépítésére Razin professzor anyagába. „A könyv magyar vonatkozású részeit . . a szerző hozzájárulásával egyes helyeken megváltoztattuk, illetve kiegészítettük" — írják a szerkesztők (185. 1.). így került az anyagba ilyen fejezet, mint: ,,A hadművészet a németországi bűbéruraknak a magyarok ellen viselt háborúiban" (167 —170. 1.), vagy olyan leírás, mint a magyarok harca a mongolok ellen a Sajó folyónál (211 —213.1.). Ez a néhány kiegészítés még inkább növeli hiányérzetünket, ha az elmaradt magyar vonatkozású eseményekre gondolunk (pl. török-ellenes háborúink). A hadművészet történetének П. kötetét számtalan érdeme emeli ki a korra vonatkozó nagy hadtörténeti irodalomból. A katonai kérdéseket, társadalmi-gazdasági alapjukból kiindulva, mint a politika erőszakos eszközökkel való folytatását elemzi. (Csak a keresztes hadjáratokat tekinti nagy politikai célok nélküli, ösztönös akcióknak [189. 1.].) A hadműveletek és csaták etappokra való bontása jelentős mértékben segíti a tájékozódást a sok, egyformának látszó középkori összecsapásban. Igy válik a különben heterogén anyag szemünkben plasztikussá, homogénné. Hadászati és harcászati leírásai minden tekintetben példamutatóak: különösen a terepviszonyok, a létszámadatok, a fegyverek hatásadatai váltak munkájának objektív értékmérőivé. TÓTH GYULA MARIAN TYROWICZ: TOWARZYSTWO DEMOKRATYCZNE POLSKIÉ 1832-1863 (Warszawa, Towarzystvo Demokratyczne Polskié. Ksiazka i Wiedza. 1964. XXXI, 861 I.) A LENGYEL DEMOKRATA TÁRSASÁG 1832 — 1863 Az utóbbi években a lengyel emigráció történetével foglalkozó historiográfia fokozott figyelmet fordít az 1830. évi novemberi felkelést követő időszak legnagyobb emigrációs csoportjának nemzetközi és hazai szerepére. Ezt az érdeklődést a Towarzystwo Demokratyczne Polskié — a Lengyel Demokrata Társaság — szervezetének kiterjedtsége egymagában is indokolná, hiszen az emigráció benne találta meg a legalkalmasabb keretet a maga tevékenységéhez, de még indokoltabbá teszi az utókor érdeklődését az a körülmény, hogy e szervezeti keretben fejlődött ki valójában a lengyel demokratikus és hazafias gondolkodás sokféle árnyalata, s a Demokrata Társaság volt egyik legjelentősebb összefogója a konspiratív-forradalmi terveknek is. A Társaságnak tevékeny tagjai és csoportjai. működtek mindenekelőtt Franciaországban, Angliában, Belgiumban és az Egyesült Államokban, de keresztül-kasul szántotta a földalatti szervezet a hazai talajt is, mindhárom megszállott övezetben nagy számmal tömörültek tagjai. Megszámlálhatatlan szállal szövődtek össze a korabeli európai politikai élettel, részt vettek a nemzetközi síkon folyó ideológiai harcokban. A Demokrata Társaság tagjai voltak azok, akik 1831 után szembenéztek az elbukott nemzeti felkelés megoldatlan kérdéseivel és megpróbáltak előbbrejutni a társadalmi kérdésekben, mindenekelőtt az agrárkérdésnek, mint a felkelés egyik főbuktatójának, a kor követelményeit jobban figyelembevevő megfogalmazásával. A Demokrata Társaság társadalmi nézeteinek sommázatával a mai olvasónak módja van megismerkedni,1 a demokratikus szervezet történetének sokoldalú feldolgozására azonban mindmáig nem történt kísérlet. Annál örvendetesebb, hogy komoly előrehaladás látható a kérdés bibliográfiai és biográfiai vonatkozásainak feltárása körül. Ide tartozik Marian Tyrowicznak, a jeles krakkói történésznek előttünk fekvő, méreteiben is 1 Bronislaw Baczko: Poglqdy spoleczno-politycznei filozoficznc Towarzyatwa Demokratycznego Polskiego. Warszawa. 1955.
