Századok – 1966
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Donnert; Erich–Rochus; Door: Az európai népi demokráciák történetének kutatása a lipcsei Marx Károly Tudományegyetemen 157
160 A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA A LIPCSEI EGYETEMEN a vezető szerepnek megérttetése által, melyet a Szovjetunió a kommunizmusba vezető úton, valamint a béke megvédésében elfoglal. 2. A marxizmus — leninizmus a tömegeket saját erejük tudatára ébresztő, s fejlődésük törvényszerűségeit, perspektíváit megmutató tudományos világnézet terjesztése. 3. A reakciós polgári ideológia leleplezése.2 Az Intézet munkatársainak meggyőződése szerint a. szocialista világrendszer történetének nevelő célja nem is lehet más — sem az oktatásban, sem a kutatásban —, mint hogy embereinket lelkesítse, hogy jelenünk átformálásának aktív résztvevőivé nevelje őket. ' Az Intézet oktatómunkájának középpontjában ,,A szocialista világrendszer története" és „A Szovjetunió története 1917-től" tárgykörből vett felolvasások és az idevágó szemináriumok állnak. Ehhez kapcsolódnak a szakfelolvasások, szakszemináriumok és az összetett oktatási rendezvények a szocialista világrendszer problémáiról s Európa egyes szocialista országainak történetéről. * Az Intézet kutatómunkájának politikai hatóerejéről mindenek előtt az alábbi kérdések megválaszolása ad felvilágosítást: Megtaláltuk-e az Ostforschungnak, ill. szovjetológiának nevezett különleges tudomány formájában megnyilvánuló imperialista nyugat-német történetírással folytatott vita leghatékonyabb módját? Mennyire erősítjük kutatómunkánk politikai hatóerejét a szocialista országok történészeivel való együttműködés által? Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít ják, hogy a megfelelő nyugat-német publikációkra vonatkozó, többé-kevésbé defenzív reakció, főleg kritikai recenziók formájában sok esetben szükséges ugyan, de egészében véve nem sok eredményt ígér, már csak azért sem, mert megközelítőleg sincs rá lehetőség, hogy a közlemények egész tömegére reagáljunk. Ezen kívül az ilyen eljárás azzal az elég jelentős hátránnyal is jár, hogy a kérdésfeltevés jogát a nyugat-német historiográfiának engedjük át ahelyett, hogy saját, marxista munkáinkkal lépnénk offenzívába. Ennek ellenére mintegy két éve még ez az irányzat nyomta rá bélyegét a nyugat-német történetírással folytatott vitáinkra. Változtatni fog a helyzeten a kéziratban már elkészült munka, „Az európai népi demokráciák történetének vázlata" folyamatban levő kiadása. Az európai szocialista államok 1917-től napjainkig terjedő történetének ilyen összefoglaló ábrázolását nyújtó mű megkönnyíti, hogy saját kérdésfeltevéseinkkel állhassunk elő, s ezzel a mi nézeteinkkel való vitára kényszerítsük a nyugat-német kelet-kutatókat. Az Intézet munkatársai által eddig elkészített publikációkból kiderül, hogy a nyugat-német történetírással folytatott vitában éppen a saját monográfiáink kiadásával érhető el a legjobb eredmény. Ez a megállapítás egyaránt érvényes Felix-Heinrich Gentzen : Nagylengyelország a januári felkelésben. A poseni nagyhercegség 1858—1864 (Berlin. 1958) c. monográfiájára; Gerhard Fuchs : Hitler és Henlein ellen (Berlin. 1961); tjrich Donnert : A livóniai lovegállam és Oroszország. A livóniai háború és a balti kérdés az európai politikában 1558 — 1583 (Berlin. 1963); Ernstgert Kalbe: Szabadságot Dimitx-ovnak (Berlin. 1963); Eva Seeber : Kényszermunkások a fasiszta háborús gazdaságban (Berlin. 1964) c. könyvére, valamint más publikációkra is. Legjobban ,,A Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok történetének évkönyve" példája mutatja, hogy a nyugat-német Ostforschunggal folytatott viták során teret hódítottunk, s egyre többször vetjük be a vitába saját kérdésfeltevéseinket. Növekvő tudományos és politikai tevékenységünk egyik jelét látjuk abban, hogy a nyugat-német kelet-kutatók már nem tudnak átsiklani az NDK egyetlen kelet-európatörténeti folyóirata, az „Évkönyv" felett, hogy rendszeresen foglalkoznak vele, részben polemikusgyűlölködő, néha azonban objektív, elismerő recenziókban is. Jelentős eredményeket értek el az Intézet munkatársai a nyugat-német imperializmus kelet-koncepciója elleni harcban és a nyugat-német Ostforschunggal folytatott vitában a szocialista országok történészeivel való együttműködés által. Attól eltekintve, hogy a lipcsei Intézet hét munkatársa jutott publikálási lehetőséghez összesen hét európai szocialista államban, s hogy a szocialista országok történészei rendszeresen közölhetik kutatási eredményeiket az Évkönyvben, kialakítottuk a politikailag aktuális problémákkal foglalkozó közös munka konkrét formáit is a szovjet, lengyel, cseh és bolgár ! A szocializmus programja és Németország Szocialista Egységpártjának történelmi feladata. Berlin. 1963. 363-366. 1.
