Századok – 1966
A XII. nemzetközi történészkongresszus 3
A XII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGlíESSZUSS 7 ját a kereskedelmi és ipari tevékenységbe való bekapcsolódás útján. Számos hozzászólás szóvá tette, hogy az előadások pontatlanul írják körül az egyes általános fogalmakat. így Cserepnyin szovjet professzor hangsúlyozta, hogy az uralkodó osztályok problémái nem választhatók el az elnyomott osztályokéitői: az utóbbiaknak pedig egyik-másik referátum nem szentelt kellő figyelmet. Magyar részről Pach Zsigmond Pál az összehasonlító vizsgálatok fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy a nemesség polgárosodásának, a kereskedelmi árutermelő tevékenységbe való bekapcsolódásának, vagy ellenkezőleg: azon kívül maradásának vizsgálatába be kell vonni a közép- és kelet-európai földesúri osztályokat is. Elekes Lajos a rendiség fejlődését, a rendi állam és osztályharc alakulásának problémáját vizsgálta, ami az uralkodó osztály XIV—XV. századi problematikájához nyújtott fontos szempontokat. A Vallási türelem a modern korban c. témát több különböző tanulmány alapján vitatták meg. A túlságosan széles témát a tanulmányok csupán egyegy részletében világították meg. Ebből következett, hogy a hozzászólók többsége egymással össze nem függő részletkérdéseken vitatkozott, és központi gondolatot, irányelvet aligha lehetett felfedezni. Talán még a legérdekesebb G. Schilfert (NDK) és Trevor Roper (Anglia) vitája volt a levelierek szerepére és jelentőségére vonatkozóan. Magyar részről H. Balázs Éva kiemelte a szabadkőművesség jelentőségét a vallási türelem fejlődése szempontjából, és rámutatott a szabadkőművesmozgalomra irányuló kutatások terén a nemzetközi együttműködés szükségességére. Sinkovics István E. Weinzierl-Fischer cikkéhez szólt hozzá. Rámutatott, hogy a cikk a bécsi udvarban jelentkező toleráns megnyilvánulások ismertetésével megtévesztő képet ad az udvar egyházpolitikájának tényleges irányvonaláról, amelyet csak az örökös tartományokban vizsgál, és figyelmen kívül hagyja Magyarországot, Csehországot, de még Stájerországot is. A továbbiakban kifejtette, hogy a vallási türelem fejlődésénél milyen társadalmi szempontok érvényesültek. A témához Mályusz Elemér írásos hozzászólást küldött. Az utolsó nagy témát a kongresszus vezetősége az 1815. évi bécsi kongresszus 150. évfordulója alkalmából A világ mérlege 1815-ben c. témában jelölte meg. Az előadásokat francia történészek készítették, köztük a marxista Soboul professzor, Labrousse, a nagynevű haladó francia történész, de konzervatív történetírók is. Az anyagok előkészítéséhez számos ország történészei, így magyar részről többek között Barta István és Maklcai László is hozzájárultak. A vita két irányban bontakozott ki. Egyrészt a felszólalók általában is, de különösen a marxista felszólalók hiányolták az Európán kívüli földrészek és népek 1815 körüli helyzetének vizsgálatát, és hibáztatták a referátumok túlzott Európa-, sőt francia-centrikusságát. Igen sok kritika hangzott el Trénard professzor előadásával szemben, konzervatív, klerikális beállítottsága, a francia forradalmat és felvilágosodást lebecsülő felfogása miatt. Magyar részről Mérei Gyula a korabeli gazdasági élet fejlődését és szerepét elemezte a kapitalista viszonyok kialakulásának és uralomra jutásának szempontjából, kapcsolódva Labrousse professzornak a konjunktúráról szóló fejtegetéseihez. Benda Kálmán hozzászólásában A. Soboul előadásához kapcsolódva a Habsburg-monarchia egyes országainak társadalmi szerkezetét, az egyes osztályok százalékos arányát ismertette, a polgárság gyengeségéből magyarázva, hogy a francia forradalom kora nem hozott változást a Monarchia társadalmi és politikai berendezésében.
