Századok – 1966

Krónika - Beszámoló Kovács Endre doktori disszertációjának vitájáról (Katus László) 1441

KRÓNIKA 1441 A továbbiakban a jelentések többnyire egyöntetűen hiányolták néhány jelentősebb politikai fordulat elemzőbb ismertetését. így kívánták az ún. római jegyzőkönyv, a keleti ós dunai paktum, a Rajna-vidék remilitarizálása, az Anschluss ós a müncheni egyezmény hatásának bemutatását Magyarország és Közép-Európa szempontjából. Kérték azt is, hogy a háború időszakában a tankönyvek foglaljanak el egységes álláspontot Magyarország szerepének ismertetésében. így pl. ha leírják — amint többnyire teszik — hozzájárulását Csehszlovákia feldarabolásához, illetve megszállásához, úgy ismertetniük kellene részvételét a Jugoszlávia elleni hadműveletekben és a Szovjetunió elleni tdmadásban is. Mindkét jelentés megemlítendőnek tartotta a doni magyar hadsereg katasztrófáját és az ország német megszállását, valamint az 1944 októberi sikertelen kilépési kísérletet. Kérték ugyanakkor a magyar ellenállási mozgalom érintését is. Ö jszefoglalóan a referátumok hangot adtak annak a benyomásnak, hogy a francia tankönyvek a közép-európai kérdésnek kevesebb figyelmet szentelnek, mint amekkorát valóságos szerepénél és Franciaország helyzetére gyakorolt hatásánál fogva megérdemel. Közép-Európa tragédiája a második világháborúban, mely részben francia tragédia is volt — tekintettel arra, hogy nem csak az előbbi, de az utóbbi is magára maradt a fasiszta Németországgal szemben —, terjedelemben is többet érdemelne, de különösen a problematika összefüggő vonalának megmutatására lehetne nagyobb figyelmet fordítani (a békeszerződések ellentmondásai, francia közép-európai szövetségi rendszer ós gyongesógoi, Locarno ós hatása, Tardieu-terv, keleti paktum, dunai paktum, Rajna-övezet megszállásának hatása, Anschluss hatása, München). Az utolsó tárgyalási napon, mint már jeleztük, az előzetes terven túlmenve mogvitatásra került a XV—XVIII. század néhány fontosabb kérdése is. Az erre vonatkozó, H. Balázs Éva által készített jelentés elsősorban bővítésre irányuló előterjesztéseit a francia delegáció tagjai az előbbiekhez hasonlóan magukévá tették. H. Balázs rámutatott arra, hogy a három vonatkozó tankönyv egyike teljesen megfeledkezik Hunyadi Mátyás középeurópai nagyhatalmi szerepet betöltő államáról s mindhárom a reneszánszban betöltött szerepéről, ós tisztázta az egj'es tankönyvek különféle félreértéseit a XV. századi Magyarországgal kapcsolatban (az egyik fogalmazásából ugyanis úgy tűnik, mintha az ország már a XV. század közepén török uralom alá jutott volna, egy másik pedig Magyarországot a Német Birodalom részének teszi meg). Kívánatosnak jelezte a magyar reformáció rövid érintését, valamint a 30-éves háborúban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szerepének megemlítését. Kifogásolta, hogy a tankönyvek alig nyújtanak ismeretet a Habsburgbirodalom gazdasági és társadalmi alakulásáról, s ezen belül arról a folyamatról, melynek eredményeként „magyar Magyarországból" soknemzetiségű ország vált, holott éppen ezzel lehetne a következő századok közép-európai mondanivalóit megalapozni, a dunai probléma megértetéséhez hozzásegíteni. A francia jelentéshez hasonlóan nyomatékosan kérte H. Balázs a Thököli- és még inkább a Rákóczi-szabadságharc francia kapcsolatainak tárgyalását, végül rámutatott arra, hogy a tankönyvek anyaga a XVIII. századot illetően, éppen a nagy francia században, meglehetősen szűkös. Emiatt nem kerül sor általában, így Magyarországon sem a francia művészeti, tudományos és politikai hatás ábrázolására. Egészében véve a négy napos munkát eredményesnek mondhatjuk. Számos hiányra, félreértésre hívták fel a delegáció tagjai egymás figyelmét. A kérdések egy részében vitára nem került sor; a delegáció tagjai azonban minden tárgykórdést, valamint a fontosabb hiányok pótlását elfogadták. Az érintett vitás, nézeteltérést tartalmazó kérdések egy részében az ellentétet sikerült megszüntetni, más esetekben az eltérést csökkenteni. A megbeszélés, melyet mindvégig szívélyes, baráti légkör jellemzett, igen hasznosnak mondható, mert megmutatta, hogy jóakarattal és megértésre törekvéssel két különböző világnézetet képviselő történészek ós pedagógusok is szép eredményeket érhetnek el az egymással szembeni tévedések ós esetleges sértések kiküszöbölése terén. Ezzel ugyanakkor jelentős mértékben előmozdíthatják a két népben egymásról élő történelmi és általános kép hitelesebbé, elfogulatlanabbá tótelét. Sz. Ormos Mária BESZÁMOLÓ KOVÁCS ENDRE DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL Kovács Endre „A Kossuth-emigráció forradalmi és demokratikus kapcsolatai" című doktori értekezése szintétikus jellegű munka, amely az eddigi kutatási eredmények összefoglalásával képet nyújt az emigráció, s elsősorban az annak fő politikai irányvonalát képviselő Kossuth, külpolitikai vonalvezetéséről, kiemelkedő helyet biztosítva az európai forradalmi és demokratikus erőkkel fennállott kapcsolatoknak.