Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1395 visszaemlékezik az 1926-ban radikális beállítottságú fiatal soproni értelmiségiek által, a konzervatív Frankenburg Irodalmi Körrel szemben alapítani tervezett Ady Endre-körnek a tényleges megalakulásig el sem jutott rövid történetéro. — KARNER KÁROLY két soproni nyomtatványt ismertet az 1681. évi soproni országgyűlés idejéből (I. rész az előző számban): egyik Lochner János András I. Lipót bevonulása alkalmával írott üdvözlő irata, a másik egy Lochner unokaöccsének születését — ugyancsak a császár bevonulásával együtt — ünneplő nyomtatvány. A cikk felvázolja ezek eszme- ós politikai történeti hátterét, és a velük kapcsolatos családok múltját: jól megfigyelhető az evangélikus soproni német polgárság határozott magyar patriotizmusa és az országgyűlés kiírásához fűzött — végül is be nem vált — politikai és vallási reménykedései. — BORONKAI PÁL a soproni Petőfi színház 1909. évi átépítésének (gyakorlatilag — a főfalak kivételével — teljesen újonnan való felépítésének) történetét ismerteti, jó bepillantást nyújtva egy, a modern építési technikával ismerkedni kezdő vidéki építkezés technikai, és a hibák nyomán támadó várospolitikai bonyodalmaiba. — L. E. az 1865 telén lezajlott Sopron megyei követválasztások napjaiból ismertet két inkább kortesverekedósnek, mintsem élesebb politikai nézetek összeütközésének tekinthető zavargást. — V. K. VASI SZEMLE. XIX. évf. (1965) 4. sz.: BÉKEFI ANTAL A vasi várak zenei élete a török megszállás idején 1526—1686 c. tanulmánya kiadott anyag alapján Sárvár Nádasdy-birtoklásának korszakából közöl zenészekről, hangszerekről ós táncokról szóló adatokat, részletesen ismertetve Tinódi sárvári termését, majd Sylvester, Magyary, Vatkay feltehetően Sárvárral kapcsolatos zeneszerzői munkásságát, végül a sárvári vár freskóin található zenei vonatkozái sokra hívja fel a figyelmet. — MANUSBERG ARVÉD Chernel István az ember c. cikke a jeles vasi ornitológusnak emberi portréját rajzolja meg, ezen át jellemző adatokat nyújtva a századforduló vidéki jómódú és művelt nemességének életformájához, kultúrájához is. —• BENDEFY SÁNDOR a szombathelyi állomás és a Sopron — kanizsai vasútvonal centennáriumára emlékezik, röviden ismertetve a Szombathelyen összefutó vasúthálózat kialakulását ós hatását a város rohamos kifejlődésére. — KOVÁCS TIBOR Népösszeírások a XIX. században c. tanulmánya, az 1804-től kezdődő, s nem nemes népességet számba vevő népösszeírások Vas megyei feldolgozásának eredményeit mutatja be: a megye XIX. százi-d eleji nópességfejlődésében megállapítja egyrészt a keleti megyerósz népességnövekedésének átmeneti csökkenését (esetleg a népesség a nyugati részre való migrációját) ; az aprófalvas hagyományos településrendszerben a lakosságnak még csak igen lassú koncentrálódását, a népességben a fiatalabb produktív korosztályok nagyobb súlyát, s a háztartások kezdődő zsúfolódását, melyben szerző a mezőgazdasági bórmunkásság egy korai képletét látja megjelenni. XX. évf. (1966) 1. sz.: BÉKEFI ANTAL A vasi várak zenei élete a török megszállás idején c. tanulmánya a Batthyány-család nómetújvári, rohonci, szalonaki, körmendi és borostyánkői várainak zenei életét mutatja be: a XVI. századból a táncóletre, zenészekre, a zenekedvelő II. Boldizsár zenepártolására, zenekarára vonatkozó adatokat, s a gregorián dallamot már protestáns célokra felhasználó Batthyány graduált említve. A XVII. század vonatkozásában a Batthyány levéltárban talált virágónekeket közöl, majd a várak zenészeire, a család házi zenekarára s a várak hangszerkószletére (nagyobbrészt dobokra) vonatkozó adatokat ismertet. Ezután Kőszeg zenei életére vonatkozólag sorol fel adatokat. — HORVÁTH FERENC Kresznerics Ferencről (1766 —1832) szóló cikkében a nyelvújítás kora jeles nyelvtudósának és szótárkószítőjónek életpályáját ismerteti. — HAJNAL ÉVA A sárvári műselyemgyár és a sárvári munkásmozgalom 1918 —1945 c. tanulmánya a gyárnak szocializált üzemi korszakát (ennek kapcsán a hadiüzemként tönkrement berendezés feljavítására tett okos javaslatokat, a Tanácsköztársaság által bevezetett új bérrendszert ós a haladó gondolkodású Juer György főmérnök portréját mutatja be), majd a gyárnak 1927-ben a francia tőkések által törtónt bezárását ismerteti: az így előállt, a nemsokára kibontakozó gazdasági válsággal súlyosbított roppant nyomor elől a régi szakmunkásság (többszáz fő) francia műselyemgyárakban vállal munkát, mindaddig, míg az olcsó munkaerő elvesztésétől félő helyi urak ezt meg nem akadályozzák. Ennek folytán azonban a nyomorúság Sárvárott a gazdasági válság lezajlásán túl is állandósul. 2. sz.: Kiss GYULA — TAKÁCS MIKLÓS Pá vel Ágostonról (1886 —1946) emlékeznek meg terjedelmes tanulmányban: a jeles délszláv nyelvészről, 1924-től a szombathelyi városi könyvtár, 1928-tól a megyei múzeum vezetőjeként kifejtett nagyjelentőségű kulturális munkájáról, a szombathelyi irodalmi élet megszervezőjéről, s mindezek orgánumaként a Vasi Szemle szerkesztőjéről. — BENCZE JÓZSEF az utolsó Vas megyei ember- és állatgyógyító-18 Századok 1966/6.