Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1388 FOI.YŐIR ATSZEMLE világosan mutatja be a századeleji hazai avantgarde e jelentős művészeti irányzatainak és alkotói csoportjának munkásságát, kiemelve a nyolcak nagy jelentőségét a stílus történelmi relativitásának felismerése ós esztétikai minőségként való megfogalmazása vonatkozásában. Ismerteti e felfogásból kiinduló további útjuknak fő vonásait: alkotásaik nyugtalanító filozófiai hátterét: a gondolkodás és rend avantgarde jellegű tiszteletében a sajátos keleteurópai vonásokat. Ez után a még lényegében polgári bázisú Nyolcakkal szemben az aktivistáknak már stílusirányzatuk miatt is az osztályharcot is vállaló irányzatát elemzi: utóbbi olyan belső művészi szabadságot biztosított számukra, mely sok problémát meg is oldott, és őket az erősödő munkásmozgalom atmoszférájába kapcsolta. A tanulmány részletesen elemzi ennek az állásfoglalásnak új műfajokat is kiak kltó vonásait, így a röplapfunkciót és a belőle kinövő, az egész életforma átalakítását. célzó törekvéseket, majd bemutatja mindkét csoport szerepót a Tanácsköztársaság művészeti életében, s végül ismerteti a jórészt emigrációba szorult hazai avantgarde további útját. — FEKETE SÁNDOR Korunk nagy kérdezője címen Antonio Gramsci magyarul kiadott válogatott műveihez fűz jegyzeteket. Végighalad a Gramsci által érintett főbb kérdéscsoportokon : hegemónia és egyetértés, a hegemónia eltorzulása, az elmélet dogmatizálódása, az ideológiák egyenlőtlen fejlődése, machiavellizmus, az értelmiség szerepe, irodalom és polit ika, i rodalom és társa dalom viszonya, nép és kult úra kérdése; s tárgyalása közben felvet néhány fontos magyarországi kultiírproblémát is. 6. sz.: GARAMVÖLGYI JÓZSEF Zalka Mátéról publikál életrajzi vázlatot. — Az Állásfoglalás című rovatban SOMOGYI SÁNDOR cikkét találja az olvasó Rendezni végre közös dolgainkat. . . címmel. A szerző a csehszlovák Vladimir Minac Egy nemzet él itt c. történelmi essszéjének gondolatmenetével vitatkozik és elsősorban két hibát vet Minac szemére: történelmietlen szemléletét és pánszláv reminiszcenciáit. Hangoztatja egyúttal, hogy a két nép történetében vannak olyan mozzanatok, melyek kiindulópontot és biztosítékot jelentenek a M ina сféle tévutak feladására és a megértés ösvényének megtalálására. — A lap szerkesztőségi cikkben — Vita félúton — foglalkozik az ún. nacionalizmus-vitával, elutasítva a már egyszer túlhaladott álláspont újabb felmelegítésére irányuló törekvést, amit szerinte Mód Aladárnak az Új írás 1966 májusi számában megjelent cikke képvisel, s a vita alkotó, konkrét tudományos eredményeken alapuló továbbvitelére buzdít.— SPIRA GYÖRGY Vita 1848 kisnemzeti törekvéseiről címen a bécsi történész kongresszuson elmondott, Victor Cheresteçiu. profeszszorral vitatkozó felszólalását közli : ebben egyrészt rámutat arra, hogy a magyar forradalom. nemesi vezetésének elhibázott nemzetiségi politikájánál nem kisebb mértékben erősítette az ellenforradalmat a Habsburgok oldalán fellépő nemzetiségi alakulatok működése, — másrészt hangsúlyozza: 48 forradalmának nem egyedüli feladata volt a nemzeti államok létrehozása: elsősorban a kapitalizmus gyors kifejlődését kellett biztosítania. Mindez világosan igazolja a 48-ban föderációs elgondolásokat hangoztató délkelet-európai politikusokat, akikről különben ugyanakkor Cheresteçiu is nagy elismeréssel ír, anélkül, hogy ennek következtetéseit is levonná. — 0. M. — V. K. MŰEMLÉKVÉDELEM. X. évf. (1966) 1. sz.: A szám gazdagon illusztrált cikkei egy kivételével Visegrádhoz kapcsolódnak. HÉJJ MIKLÓS az ún. Salamon-torony építésének történetét mutatja be. — HUSZÁR LAJOS visegrádi éremleleteknek a vár történetére vonatkozó adatait mutatja be, számos itt talált érme fényképével. Végső következtetése szerint a visegrádi pénzforgalom erősen ingadozott: jelenleg az Anjou-kor, valamint Zsigmond és Mátyás uralkodásának második feléből ismerjük a legtöbb érmet; a legzártabb összefüggő sorozatot a fellegvár adja, a palota körül a XVI. századnál későbbi veretek nem találhatók. — SZAKÁL ERNŐ a palota díszkútjait s rekonstrukciójukat ismerteti sok szép fényképpel. — CSORNA ANTAL az óbudai volt Zichy-kastély egykori gazdag barokk kertjét mutatja be egykorú térképek alapján. — Tanulmányi kirándulásokat szervező történelemtanárok számára jól használható segítséget nyújt a már az előző számokban megkezdett Műemlék stop c. rovat: egy-egy jellegzetesebb, egy gépkocsi-úttal megtekinthető műemlékegyüttes gondos, szakszerű ismertetésével (e szám a Pest megyei barokk kastélyokat ismerteti) — és, hasonló jelleggel, a Turisták figyelem c. rovat, e számban az országos kék jelzés Nagyvázsony—Visegrád közti szakasza műemléki vonatkozásainak bemutatásával. 2. sz.: A szám teljes egészében Baranya megye műemlékvédelmével és annak eredményeivel foglalkozik. FÜLEP FERENC Pécs-Sopianae római kori emlékeinek feltárása és műemléki problémái címen a nagy római város maradványainak legújabb feltárását ismerteti, melyek nyomán kétségtelen, hogy az eddigi felfogással ellentétben a városi kultúra kialakulása Sopianae-