Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1382' EOLYÓIRATSZEMLE bács Viadala vizsgálatának módszeréről c. válaszcikkében Imre Samuval szemben igazolni igyekszik saját, a Szabács Viadala és Heltai Krónikája tartalmi és stiláris rokonítására vezető módszerét, felhíva a figyelmet arra, hogy a históriás ének — szerinte kétes — hitelességét bizonyító anyag súlya és mennyisége Mátyás koráról egyre inkább a XVI. századra tevődik át. — BAKOS JÓZSEF GO-menius családi nevéről, a Szeges családnév történetéről е., egy előzőhöz kapcsolódó kisebb közleményében a Magyar Nemzetnek — Szalatnai Rezső tollából származó — cikkével kapcsolatban megállapítja, hogy Comenius eredeti magyar családneve, a Szeges nem új tudományos felfedezés, hanem a szakirodalomban már régebben ismert probléma. A továbbiakban a Szeges család morvaországi és észak-magyarországi előfordulásait nyomozza és a Szeges családnév etimológiáját adja. — BENKŐ LORÁND Szabó T. Attila, a kiváló nyelvtudós pályaképét rajzolja meg hatvanadik születésnapja alkalmából. — В. B. MAGYAR TUDOMÁNY. LXXIII. évf. (1966) 1. sz.: SÁNDOR PÁL 4 magyar filozófiatörténet kutatásáért e. tanulmánya elöljáróban megállapítja, hogy míg a magyar marxista történettudomány és a magyar irodalomtudomány nagyszabású történeti összefoglaló munkák megalkotásával büszkélkedhet, a magyar marxista filozófiatörténeti szintézis még várat magára. Szerző hangsúlyozza, hogy a magyar filozófiatörténet kutatásának jelentőségét nem szabad lekicsinyelni azzal az ismert érvvel, hogy a magyar filozófia mindigelmaradt az európai filozófia általános fejlettségi szintjétől és soha sem hozott létre világviszonylatban jelentős alkotásokat. Egyrészt több jelentős magyar filozófust említ, aki korában világszínvonalon alkotott, s filozófiatörténetírásunk mulasztása, hogy nevük és munkásságuk feledésbe ment. Ilyen elfeledett jelentős magyar filozófus például Dudith András, a tridenti zsinat híres szónoka, vagy Jeszeni (Jeszenszky) András, Kepler és Tycho Brache követője. Másrészt magának a kor színvonalától elmaradt filozófiának a kutatása is mellőzhetetlen része az általános történeti kutatásnak. Egy társadalom filozófiai tükröződése döntő jelentőségű területe a társadalom szellemi ideológiai életének. Végezetül utal arra hogy nem tártuk fel az ellenforradalmi korszak idején hazánkban, a munkásmozgalom keretein belül, mozgalmi folyóiratok hasábjain folyó marxista elméleti tevékenységet, noha az igen nehéz körülmények között kimagasló színvonalat ért el, s többé kevésbé elzárva az egyetemes marxista—leninista elmélet nagy műhelyeitől, önálló vizsgálódással azokéhoz hasonló eredményekre jutott. 2. sz.: TOLNAI GÁBOR A marxista eszmeiség érvényesülése a társadalomtudományi disszertációkban címen a Tudományos Minősítő Bizottság által e kérdés , megvizsgálására kiküldött bizottság tapasztalatát ismerteti. Kiindulásul azokat az általános követelményeket vázolja feli amelyeknek a mai társadalomtörténetkutató számára a marxizmus eleven, mindig fejlődő szelleméből következően irányadónak kell lenniük. A beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt évek során benyújtott disszertációk döntő többsége marxista eszmei alapon állt, s az idősebb kutató gárda is törekedett a marxizmus kategóriáinak alkalmazására. Az előforduló tipikus hibákat taglalva megállapítja, hogy fiatal kutatóknál fellelhető bizonyos „ösztönös marxizmus", marxista kategóriák beidegzettsóge, de nem mindig tudományosan átgondolt alkalmazása. Tipikus hiba (sok tekintetben a dogmatizmus ellenhatásaként kialakult) pozitivizmus, s ezenkívül faktológiára, elvi általánosítás nélküli tényfeltárásra való hajlam: e tendenciákat a nyugati polgári tudomány befolyása is erősíti. — SÁFRÁN GYÖRGY Veres Pálné (1815-1895) (Madách és a nőmozgalom) című cikke a dualizmus-kori magyar nőmozgalom elindítója, a Veres Pálné és Madách Imre közötti baráti kapcsolatot elemzi. 4. sz. HEGEDŰS ANDRÁS Marx a bürokrácia alapjairól című tanulmánya (I. része az előző számban) kifejti, hogy a bürokrácia tudományos fogalma az igazgatási apparátusnak lényegi viszonyát jelenti, egyrészt az apparátuson belül, másrészt az apparátus és a társadalom között. A bürokrácia a társadalmi munkamegosztás olyan fokán alakul ki, mikor a tulajdonjogok gyakorlása ós a társadalom igazgatásával összefüggő funkciók elkülönülnek a társadalom alapvető osztályaitól ós átmennek egy hierarchikusan tagolt, specialista szervezet kezébe. „Ebben a bonyolult társadalmi folyamatban az alapvető mozzanat az, hogy a tulajdonos — legyen az akár egyén, akár valamilyen társadalmi közösség— közvetlenül nem képes az alapvető tulajdonviszonyokból folyó irányítási funkciók ellátására, hanem a hatalmát meg kell osztania egy erre a célra hivatott hierarchikusan tagolt, szakszerűen szervezett társadalmi csoporttal, amely azonban nemcsak sajátos irányítási funkcióknak, hanem ezzel együtt sajátos érdekeknek is hordozójává válik." A bürokrácia először az ázsiai termelési módban és a rabszolgatársadalomban alakult ki. Az antik bürokrácia még