Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1371 nek mondható, elég következetes ellenzék lépett fel a kongresszus jobboldali vezetőségével szemben. Ennek kapcsán közli az ellenzék illegálisan terjesztett kiáltványát és a kongresszus előértekezletéről (ahol az ellentétek teljesen világosan jelentkeztek) készült rendőri jelentést. — FÜGEDI ERIK A XV. századi magyar püspökök címen 100 püspök életrajzi adataiból kiindulva vizsgálja átlagos élettartamukat, egyetemi képzettségüket, kormányzati éveik számát, fluktuációjukat a jövedelmezőbb püspöki székek elnyerésének érdekében: mindezt a társadalmi szempontok következetes hangsúlyozásával. Igen érdekes és eddig nem ismert konkrét, sokoldalú és módszertanilag is rendkívül tanulságos képet rajzol így a XV. századi magyar uralkodó osztály e nagyjelentőségű rétegéről. A tanulmány fejtegetéseit sokoldalúan összeállított táblázatok támasztják alá. —• O. M. — V. K. VILÁGTÖRTÉNET. 1965: 7 — 8. sz.: A tőrtörténetírás kérdései c. rovat bevezetőjében MAKKAI LÁSZLÓ napjaink általános tudományelméleti fejlődésének a történettudománnyal szemben támasztott amaz igényével foglalkozik, hogy a múlt többé-kevesbé művészi igényű megelevenítése helyett tudományos egzaktságra, azaz a társadalom törvényszerűségei eddiginél pontosabb feltárására és megállapításainak objektív, lehetőleg mennyiségi ellenőrizhetőségére törekedjék. Ennek a feladatnak megoldását marxista és polgári történészek egyaránt a struktúra-elméletben keresik, amely lehetővé teszi a történeti fejlődés törvényszerűségeinek kvantitatív megfogalmazását. Ennek illusztrálására a rovat egy szovjet és egy belga történész társadalomtudományi struktúra-elmélettel fogL lkozó cikkét közli. M. A. BARG Strukturális elemzés a történetírásban c., módszertani megállapításait főleg a korai feudális társadalom gazdasági bázisa elemzésével igazoló tanulmányában arra a végkövetkeztetésre jut, hogy Marx történeti módszere megértésének egyik leggyümölcsözőbb módja annak további strukturizációja. — PIERRE LEBRUN Történelem, struktúra és kvantifikáció e. tanulmányában a lényegileg a fejlődésre irányuló dinamikus történelem (,,a történelem alapvetően az emberinek a dinamikája") és a statikusnak látszó struktúraelmélet, az elméletbe foglalható általános és az ettől látszólag idegen egyedi ellentmondásainak feloldásával foglalkozik. A megoldást abban jelöli meg, hogy egyrészt a strukturális magyarázat nem statikus magyarázat, másrészt a strukturális elemzés ós az összehasonlító történetírás rendszerező eljárása együttesen képes az általános és az egyedi viszonyát is helyesen megragadni. A kvantifikációról pedig az a véleménye, hogy ,, . . . a kvantifikált gazdaságtudomány a mi szemünkben történelem, sőt: néha jó történelem". — A II. világháború irodalmából c. irodalmi szemlében V. MACSULENKO—V. SEKISZTOV műfajok szerint csoportosított áttekintést nyújt a II. világháború szovjet történeti irodalmáról, utalva az egyes művek speciális problematikájára és módszereire is. A. JEREMENKO marsall a II. világháború történetének nyugat-németországi megvilágítását elemzi két szakaszban. Á háború befejezésétől az 50-es évek közepéig terjedő szakaszban, az „erőgyűjtés" szakaszában az emlékiratok dominálnak. A történelmi problematika vagy nem is jelentkezik, vagy pedig az angol—amerikai vonalat követi. A második, az ötvenes évek közepétől napjainkig érő szakaszra a kutató elem erősödése, a különféle források, dokumentumok szélesebb körű felhasználása és olykor az angol—amerikai történetfelfogással is szembekerülő, a szovjetellenes hitlerista agressziót igazolni igyekvő szándék a jellemző. M. SZEMIRJAGA azokat az utóbbi időben a nyugati történetírásban terjedni kezdő történethamisítási kísérleteket utasítja vissza, amelyek a sztálingrádi csata világtörténelmi jelentőségének tagadására és a midway-i, az El Alamein-i, az ardenni csatával, ill. a rajnai átkeléssel való „behelyettesítésére" irányulnak. A tanulmányíró a konkrét történelmi érvelést a volt hitlerista tábornokok frappáns beismeréseivel párosítja. D. WATT azt a kárt világítja meg, amely az angol történeti irodalmat és az angol politikát a diplomáciai anyagok túlhosszú, 50 éves zárolásával éri. Az Egyesült Államokban 20 évre szállították le a zárolási időt. BORÍTS JÓZSEF az 1944—45-i magyarországi harcok történetének kutatása számára a nyugat-német hadtörténeti munkákat aknázza ki. Az itteni harcok leírására törekvő, összefoglaló jellegű hadtörténelmi feldolgozások, az általános jellegű okmánypublikációk, a visszaemlékezések és a hadosztálytörténetek elemzése során több fontos új megállapításra jut, pl. a debrecni csata történeti jelentőségét illetően. — Engels Frigyes halálának 70. évfordulója alkalmából a tájékoztató ENGELSnek két, magyar nyelven eddig meg nem jelent cikkét közli. A Porosz-Németország számára más háború nem lehetséges, mint egy világháború. . . c. cikkében a kijózanító történelmi tanulságokra figyelmezteti az elszabadult német sovinizmust, s arra, hogy e világháborúnak „egy abszolút biztos eredménye" lesz: „általános kimerültség és a munkásosztály végső győzelme