Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1366 F 0 L Y Ó IK AT SZ-EM LE sával. Vitatja azt a véleményt, hogy az ötvenes évek marxista irodalma elsősorban a személyi kultusz befolyása alatt fordult a függetlenségi harcok vizsgálata felé, elhanyagolva az osztályharc szempontjait; szerinte ezt az orientációt az antifasiszta egységfront utólagos hatása eredményezte. RÁzsó GYULA a XI—XV. századdal foglalkozó hadtörténetírás feladatait elemezte, kifejtette, hogy a korszak hadtörténeti kutatása elsősorban ne csatákkal foglalkozzék, hanem a társadalom és hadsereg problémáit vizsgálja. TÓTH SÁNDOR a magyar militarizmus problémájának kutatását szorgalmazta. JÓZSA ANTAL a hadtörténeti kutatásnak a honvédelmi nevelésben játszott szerepét taglalva kifejtette, hogy a hadtörténetírásnak ki kell domborítania azokat a tényeket, amelyek erősítik a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat. BEND A KÁLMÁN hadtörténelmi kézikönyvek készítését javasolja pl. a magyar katonai közigazgatás, vagy a magyar hadszervezet történetéről: ezek anyagát később egy katonai történeti lexikonná lehetne fejleszteni. Utalva a kutatóintézeti munka sajátos jellegére kifejtette, hogy annak itt munkaközösségikooperatív munkának kellene lennie. BENCZÉDI LÁSZLÓ méltatta, hogy a tanácskozás kapcsolódik a történettudományunk nacionalista maradányairól folyó, évekkel ezelőtt kezdődött vitához. Bírálta a tervtanulmányt azért, mert a feldolgozandó témákat túlságosan a politikai történelem keretei közé szorítja. Helytelennek tartja azt a szemléletet, amely a történeti kutatás központjába még mindig a honvédő hagyományok ápolását állítja. Szerinte a békés együttélés korszakának politikai realitását a társadalomtörténeti szemlélet jobban kifejezi, mint a honvédő szemlélet. NAGY GÁBOR a magyar hadtörténetírás központi feladatának a második világháború kutatását tekinti. Мшк KÁROLY a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum előljáró szerveinek véleményét tolmácsolta a tervtanulmány alapvető érdemeként emelve ki, hogy elsőként végez ilyen nagyszabású felmérést a hadtörténetírás eredményeiről és feladatairól. Bírálta ugyanakkor abból a szempontból, hogy bizonyos maximaiizmus észlelhető benne, továbbá nem világos a kijelölt feladatok fontossági sorrendje. A vitára reflektálva kiemelte, hogy a felszólalások elsősorban a történettudomány oldaláról vizsgálták a hadtörténetírás feladatait, míg szerinte a hadtörtónetírás a hadtudomány ága s elsősorban a hadtudomány igényeit hivatott kielégíteni. BORÚS JÓZSEF bíráló megjegyzésekkel illette a javasolt hadtörténelmi szintézis tervét. Vitába szállt továbbá a tervtanulmánynak azzal a megállapításával, mely szerint a „függetlenségiharcok győzelme megtisztítja az utat az osztályharcok eredményes folytatása előtt". A tervtanulmánynak a Rákóczifelkeléssel foglalkozó részét elemezve felvetette, hogy jogosult-e a felkelést igazságos háborúnak nevezni. Véleményét megalapozandó általában elemezte az igazságos háború terminus alkalmazását a marxizmus klasszikusainál. Megállapította, hogy Marx és Engels nem használták ezt a kifejezést. Lenin pedig, aki használta, kizárólag a proletár forradalmakra és a gyarmati felkelésekre alkalmazta azt. A Rákóczi-felkelésre tehát véleménye szerint a terminus nem alkalmazható. ÖLVEDI IGNÁC szintén a második világháború kutatásának döntő jelentőségét hangoztatta. PORGA LAJOS a Zrínyi Katonai Kiadó terveit ismertette az értekezlettel. HORVÁTH MIKLÓS válaszolva a tervtanulmányt bíráló véleményekre, vitába szál t Benczédinek azzal a véleményével, hogy a hadtörténelmi kutatásban is érvényesüljön a békés egymás mellett élés elve. OTTA ISTVÁN szintén vitázott Benczédivel. Mindketten kifejtették, hogy a hadtörtónetírásnak döntő feladata, hogy a lakosságot a szocialista haza fegyveres védelmére nevelje, s ez a feladat nem mond ellent a békés egymás mellett élés elvének. HORVÁTH Borússal vitatkozva kifejtette, hogy Lenin tanítása az igazságos háborúról a kapitalizmus előtti háborúkra, is érvényes, alkalmazása nélkül a háborúk jellege nem határozható meg. — PERJÉS GÉZA Clausewitz művének a Zrínyi Kiadónál 1961 — 62-ben megjelent fordítását két kötetben a német eredetivel részletesen egybevetve számos helyet mutat ki, ahol véleménye szerint a fordítás a jó magyar hangzás érdekében megmásította a szöveg gondolati tartalmát. — Sz.A. ANDRJUSENKO Harcaink Buda felszabadításáért című visszaemlékezésében (I. része A Duna hullámai címmel az 1965: 4. számban) a Vörös Hadsereg 23. lövészhadosztályának törzsfőnökeként a magyarországi hadszintéren eltöltött hónapjaira emlékezik. — MERÉNYI LÁSZLÓ Király János magyar internacionalista pályájának rövid vázlatát adja. — FEKETE REZSŐ Egy repülővállalkozás története c. visszaemlékezése elmondja, hogyan szökött át repülőgépén egy vezérkari ezredes társaságában 1944 novemberében a Cece térségében állomásozó VII. hadtesttől Szegedre a szovjet csapatokhoz. Utasa, az ezredes, fontos katonai iratokat vitt magával. — Sz. M. LEVÉLTÁBI SZEMLE. 16. évf. (1966) L} sz. : NAGY SÁNDOR A makói kapitányi hivat a szervezete, felépítése, ügyvitele és iratainak levéltári feldolgozása c. tanulmánya a város