Századok – 1966

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) 1360

1360 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM csoportosítja. E tartalmi szempontú tagolását a közölt bibliográfiai anyagnak teljesen nem pótolják a jó tárgy- és névmutatók. Igaz, hogy egy viszonylag szűkebb anyagnál szembetűnő a határkérdések együttes tárgyalásából vagy a polgári történetírásban alkalmazott, mai szemléletünktől eltérő korszakhatár megvonásából eredő elkerülhetetlen ismétlés, de még ez is kedvezőbb lenne a kutatóra nézve, mint a jelenleg alkalmazott módszer. Hasonlóképpen kevesebb felesleges fáradságot igényelne a rokonterületek egyébként is kívánatos átnézése, mint vagy az egész — egyes kutatók érdeklődési körétől távoleső kérdéseket is tartalmazó — anyag áttekintése, vagy az irodalom számtalan címszó alapján történő összeállítása. VARGA ZOLTÁNNÉ HELYTÖRTÉNETI KIADVÁNYOK Műbőr kötésben, ízléses külsőben jelent meg dr. Nagy Béla igazgató Solt község történetet egybefoglaló munkája. (Nagy Béla : Adatok Solt község történetéhez. Év és hely nélk.) A kötet négy részre oszlik. Az elsőben a község természeti, földrajzi leírását kapjuk, a második, legbővebb részben a település történetét, a harmadik az adattárat tartalmazza, míg a negyedikben a fényképeket és térképmellékleteket találjuk. Az adattárban facsimilében és teljes magyar fordításban is közli a község 1716-ös és 1720-as jobbágyösszeírását (kár, högy néhány olvasási, ill. fordítási hibával). Gazdag és hasznos a község 1945 utáni életére vonatkozó táblázatos statisztikai anyag, mely módot ad a társadalmi és gazdasági élet területén végbement változások nyomonkövetésére. A bennünket elsősorban érdeklő történeti összefoglalásban a szerző végigkíséri a közösség fejlődését a legrégibb adatoktól napjainkig. Összefogta az irodalomban föllelhető adatokat, ugyanakkor saját kutatásai alapján ezeket még ki is egészítette. (A helyi egyházi iratokon kívül a megyei levéltár anyagát nézte át, főleg a XIX. századra. Az Országos Levéltárban nem végzett kutatásokat.) A szerző minden sorából tárgya és a község iránti lelkes szeretet sugárzik. Az érdekes és jól használható részletadatok mellett azonban a köztörtóneti részek nem egyszer kissé vulgárisak, s az általános történeti vonatkozásokban nemcsak értékelésbeli, de tárgyi hibákkal is találkozunk. Ilyenek különben a község szűkebb történetével kapcsolatban is előfordulnak. (Néhány példa: A XVI. században a Telekiek még nem voltak ezen a tájon birtokosok, így a község reformációja sem köthető az ő nevükhöz, de nem köthető a Podmaniczkyakhoz, a Fáyakhoz vagy a Kajalyakhoz sem, akik ekkor még fel sem tűntek a történelem színpadán (43. 1.); Bosnyák Tamás, a füleki kapitány 1034-ben meghalt, így nem lehetett „a török kiűzése után" Solton birtokos (54. 1.), ahogy az 1695-ben kihalt család általában sem sorozható a község XVIII. századi birtokosai közé (57. 1.), Vócsey Károly gr., az aradi vértanú, a község szülötte miért volt „Hannover királya" ? (82.1.) A népi emlékezet nem egy esetben fontos kiegészítője lehet a forrásoknak, de csak erős kritikával. így a Gerezsdi-hegy aligha kaphatta nevét II. Rákóczi Ferenc „egyik vezéréről", mert ilyen nevű „vezért" nem ismerünk (55. 1.). Az pedig, hogy a Sákori-dűlő neve abból keletkezett volna, hogy Bottyán János kuruc generális az itt elfogott labancokat megcsonkítva, egy zsák orr-ot gyűjtött össze (55. 1.), már nevetséges formában mutatja a kritikátlanságot. Kár, hogy a munkának nem volt szaklektora, aki ezeket a tévedéseket kigyomlálta volna. Kár az is, hogy a nagyszámú fénykép és facsimile nyomdatechnikailag igen gyengén sikerült. * Műfajilag, de tartalmában is érdekes a Pécsi Állami Levéltár nyugalmazott igazgatójának, Vörös Mártonnak a könyve: A Széchenyi tér regénye (Pécs. 1963. 218 1. Pécs Mj. Város Tanácsa VB Művelődésügyi Osztálya). Helytörténeti munka, mely Pécs főterének általános, majd házankónti történetét adja a római kortól napjainkig, olvasmányos, a széles tömegekhez szóló formában (a könyv 2600 példányban jelent meg), de levéltári kutatásokon nyugvó gazdag adatanyag tükrében. Mivel a főtér minden időben központja volt Pécs életének, a munka egyben a város történetét is áttekinti. A könyv gondos nyomdai kiállítással készült, számos rajz és fénykép díszíti. * „Képek Csongrád megye történetéből" címen ízléses kis füzetet adott ki a megyei tanács művelődési osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete. (Szerk. Németh István és Vásárhelyi Flórián. írta Kelemen Ferenc, ill. a Szeged c. fejezetet